Vadászat - Az egyre csökkenő bevételek és a növekvő költségek miatt az idei évben mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a magyar vadászoknak. Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk az idén a magyar vadgazdálkodóknak, mivel a társaságok kevesebb bevétellel, viszont nagyobb költségekkel kénytelenek üzemelni. A globális válság miatt elmaradnak a külföldi bérvadászok, s mélyponton vannak a vadhús-felvásárlási árak, az aszály miatt pedig több lesz a kiadásuk, s jelentősen megugrottak az egyéb működési költségeik is. Az apróvad esetében hozták a tervet a vadásztársaságok, míg a nagyvadlelövésben túlteljesítés volt – összegezte a múlt év eredményeit lapunknak Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára. A napokban összesített statisztikák szerint szarvasból három és fél ezer, dámból kétezer, őzből hatezer, muflonból háromszáz, vaddisznóból tízezer darabbal lőttek többet a vadászok a február végével zárult vadászati évben (márciustól a következő év február végéig tart), mint az előzőben. Apróvadnál a fácánhasznosításban volt minimális visszaesés, mintegy két-három százalék.

Pechtol János kiemelte: az árbevétel azonban csak minimális mértékben növekedett az előző évhez képest, miközben a költségek jelentősen emelkedtek. A kiadások megugrásáért a megnövekedett vadkárok mellett az általános költségemelkedés okolható. A társaságok "zsebét húzta" a vadhús felvásárlási árának drasztikus visszaesése is.

Összességében a vadgazdálkodás országos eredménye csökkent, s – a 16 milliárd forintos bevétel mellett – csupán 363 millió forint lett, szemben az előző év nyolcszázmilliójával.

Pechtol János az idei gazdasági évre még borúlátóbb, hiszen egyre sötétebb felhők gyűlnek a vadgazdálkodók feje fölé. Egyik fő gondjuk az aszály. A rettenetes szárazságban például az apróvadas területeken nem látszott az első, február-márciusi nyúlszaporulat, és várhatóan nem lesz jó a fácánszaporulat sem. A helyzetet rontja, hogy az apróvadas területek az őzbak bérvadásztatásából szokták fedezni a fácánnevelés kiadásait, csakhogy az idén egyharmaddal kevesebb volt a külföldi vendég. (E trófeás vadat április 15-től szeptember végéig lehet elejteni, de a tapasztalatok szerint a külföldi vadászok május végéig meglövik a részükre felajánlott mennyiség négyötödét). Így viszont nem lesz elég pénz a fácánnevelésre, ezért kevesebb madár kerül ki a területekre, s csökken a vadászati lehetőség.

A társaságok rengeteg pénzt beleöltek a vadföldekbe, de sok helyütt a szárazság miatt ki sem kelt a kukorica, a cirok. Emiatt a vad a mezőgazdasági területeken keresi meg a táplálékát, s ezzel jelentős károkat okoz, amit a társaságoknak kell kifizetniük. Vannak társaságok, amelyek milliókban mérhető vadkárt kénytelenek fizetni. A vadászok pedig hiába riasztják el a mezőgazdasági területről az állatokat, azok éhsége és szomjúsága nagyobb úr, mint a félelmük. A főtitkár szerint mindezek alapján kiugróan sokba fog kerülni a téli takarmány biztosítása, hiszen az árak minden bizonnyal megugranak. És jelentős költségnövekedést okoz júliustól az áfa húszról 25 százalékra történő emelése is.

Pechtol János úgy látja, hogy bár az őszi és téli fő vadászati szezon még hátravan, várhatóan még ez sem tudja kompenzálni a károkat. Ráadásul a vadhúsárak a mélyben vannak. Például a múlt év májusában ezer forintot adtak a vadhúsfelvásárlók egy kilogramm őz húsáért, ma pedig örülhetnek a vadgazdák, ha 650 forintot kapnak érte.

A főtitkár hangsúlyozta: összességében a 2009–2010-es szezonban a vadgazdálkodás eredménye mínusz lesz, ezért a vadászoknak jelentősen a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy a hiányt pótolják. A vadászok hozzájárulása akár több tíz- vagy százezer forint is lehet.

Forrás: Magyar Hírlap