Enyhén emelkedett az előző évekhez képest a Hargi­ta megyében élő, szigorúan védett nagyvadak száma – derült ki a vadásztársaságok által évente elvégzett létszámbecslésből. A becslésre a kilövési keret megállapításához és az ún. CITES-enge­dély­hez van szükség. A vadszámlálásban négy éve a megyei környezetvédelmi ügynökség is részt vesz. Az adatokat a közelmúltban összesítették. Ezek alapján a medvék száma például a tavalyhoz képest 39 egyeddel emelkedett, és több a farkas, a hiúz és a vadmacska is. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az állatok az erdőirtások függvényében változtatják élőhelyüket. Ma például a településekhez közeli erdőkben nagyobb a nyugalom, mint a távoliakban, és az állatok szívesebben húzódnak ezekre a csendesebb helyekre.

A Hargita megyében található 47 vadászterületből 38-at végigjártak, és mintegy 470 km-t tettek meg az ügynökség munkatársai és a helyi vadőrök, gyalog, illetve terepjáróval az állatlétszám-becslések során – számolt be Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa. Az általuk összesített és a környezetvédelmi minisztériumhoz elküldött adatok szerint nem történt jelentős változás a vadállományban az előző évekhez képest.

Medve van a legtöbb
A számlálás szerint megyénk kárpáti barnamedve-állománya 1135 egyed, a tavalyi 1096-tal szemben. „Legjobb medvés területeink Varság, Ivó és Zeteváralja környéke, valamint a Madarasi Hargita – magyarázza Szabó Szilárd –, itt voltak a legjobb telelőhelyek és a legjobb állomány is a megyében. Igaz, az éves állatmozgás kapcsán egy kis diskurzus van, mert ezek a medvék, amelyek a Hargita magasabb vidékein szaporodnak és telelnek, ősszel lejárnak melegebb vidékre, ezért mondják az udvarhelyiek, hogy nekik rengeteg medvéjük van, de ezek jó része csak arra a szezonra érkezik.” Szabó Szilárd szerint épp a kettős számlálás elkerülése miatt végeznek csak tavasszal becsléseket, akkor, amikor a medvék a barlangokból előjönnek.
Az optimális állománysűrűség Hargita megye esetében 339 medvét írna elő, de ez a környezetvédők szerint borzasztó kevés. „Nyugat-Európában nem is használják ezt a terminust. Ott nincs ilyen, hogy optimális szám, hanem a területnek az effektív eltartó képességéről van szó. Amikor egy állatfaj annyira elszaporodik, hogy negatív hatással van az élőhelyére, akkor mondható, hogy átlépte a normális kereteket, ilyenkor lehet esetleg ritkítani.”
A vadásztársaságok 2009-re 85 medve kilövését kérték, a környezetvédelmi ügynökség 52 állat kilövését javasolja. „Általában az állomány 5%-a körül van az engedélyezett kilövési keret” – tette hozzá Szabó Szilárd.

A farkasok a legmozgékonyabbak
A létszámbecslés szerint Hargita megyében 397 farkas él, 23-mal több, mint a tavaly. „A farkas még nagyobb mobilitással, mozgástérrel rendelkező állatfaj, mint a medve. Több vadásztársaság vélheti úgy, hogy sok van belőle, és ennek alapján kér kilövési keretet, de ezt hál’ istennek évről évre nem tudják teljesíteni” – jegyezte meg a szakember. Tavaly 51 farkas kilövését engedélyezte a minisztérium, de mindössze 27 példányt lőttek ki a vadásztársaságok, amelyek az idén 62-t szeretnének kilőni, valószínűleg az egyre gyakoribb, farkasok által okozott károk miatt. Szabó Szilárd szerint a farkas igyekszik elkerülni a lakott területeket, leginkább Zetelaka, Ivó, Remete, Borzont környékét, a Görgényi havasokat és a Hargita magasabb részeit kedvelik, de ahol az erdő közelében esztenák, háziállatok vannak, ott problémát okozhatnak a farkasok.

A macskaféléket nehéz vadászni
A vadásztársaságok 33 hiúz kilövésére kértek keretet, a környezetvédelem mindössze 17 kilövését tartja indokoltnak, de a tavalyra engedélyezett tizennégyből is csak nyolcat lőttek ki. „Ezek olyan vadfajok, amikre nem igazán lehet vadászni, és a külföldi vadászok érdeklődése sem olyan nagy, mint a medve iránt” – tette hozzá Szabó Szilárd.
A vadásztársaságok területén 497 vadmacska van, és 56-ot szeretnének kilőni (a tavalyi tizenhéttel szemben). Mivel a farkasok és a vadmacskák táplálékkonkurensek, és a farkas előszeretettel vadássza a vadmacskákat, e két szigorúan védett faj lehetőleg különböző élőhelyet választ magának. A legtöbb vadmacska az alacsonyabb tengerszint fölötti magasságot kedveli, és Korond, Mátisfalva, Dálya környékén él a megyében.
„A Hargita megyei nagyvadak esetében vannak átcsoportosulások – foglalta össze Szabó Szilárd –, olyan területeken, ahol a tavaly több állat volt, most kevesebbet számoltak, de nem gondolom, hogy bármilyen komolyabb probléma volna ezekkel a nagyvadakkal. Létezik viszont néhány állatfaj, például a szarvas és a fajdkakas, ami nem ilyen szinten védett, de sokkal rosszabb helyzetben van a megyében.”

Forrás: Csíkihírlap