A farkas falkák sikeres visszatelepítése a Yellowstone Parkba adta a farkasok szabadon engedésének ötletét a skóciai Magas-földön Tíz évvel ezelőtt vadgazda szakemeberek 31 farkast engedtek szabadon az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban. E csekély kezdő létszámból mára szürkefarkas-falkák százai kóborolnak a tágas parkban és annak határain túl Wyoming, Montana és Idaho Államban. Jelenlétük pedig megváltoztatta a régió életközösségét – írta a The Observer. Nagy-Britanniában ősszel szakemberek vitatták meg, vajon az amerikai visszatelepítési modell alkalmazható-e a Szigetországban. Az elképzelés szerint egy nagykiterjedésű, kerítéssel körülvett highlandi szafari–parkot kéne létrehozni, ahol a farkasok szabadon kóborolhatnának Skócia földjén. Nő azok száma, akik évszázadokkal a farkasok szigetországi kipusztulása után, ismét szabadon kóborló farkasokat szeretnének látni Nagy-Britannia területén. Igaz az állattartók, a turisták és egyes természetvédők részéről még van ellenállás a tervvel szemben.
Neil Hutt, az USA Nemzetközi Farkasközpontja képviseletében, azért repülte át az óceánt, hogy beszédet mondjon a konferencián. A Nagy-Britanniában zajló folyamatokat rendkívül érdekesnek találta, és szólt arról, hogy az embernek megvan hatalma és ereje ahhoz, hogy elpusztítsa vagy elfogadja a farkasokat a táj részeként. Kérdés, mit akar tenni az erejével, hatalmával?
Valaha egész európa területén szabadon kóborolt a farkas. A helyhez kötött mezőgazdálkodás előestéjén viszont erdei otthonát kiirtották, így lett hasznonállatok ellenségévé. Az 1500-as évek közepére Angliában és Walesben már az utolsó farkast is levadászták, két évszázaddal később nem maradt farkas Skóciában sem. Az elvesztett ökológiai örökség iránti érzékenység erősödése, a növekvő gond a szarvasok és őzek számának robbanásszerű növekedése miatt, és az a pusztítás, amit étvágyuk a növényzetben végez, egyre inkább erősíti a farkasok visszatelepítésének gondolatát.
Tíz évvel ezelőtt, évszázadok óta először, sikerült a UK Farkasvédelmi Társaságának európai szürke farkasokat tenyészteni - ez az alfaj eredetileg erdőlakó, őshonos állat.
A Farkasvédő Társaság Berkshire-ben rendezett őszi konferenciájának témája a farkasok újrahonosítása volt, igaz a társaság társigazgatója,Tsa Palmer, aki elméletben támogatja az ötletet, úgy véli, a program sikerességéhez Nagy-Britannia túlságosan zsúfolt hely.
Kétségesek azok a remények is, hogy helyreállíthatóak-e a régi Britannia régen eltűnt erdős vidékei, ahol a farkas medvén, szarvason és más, már kipusztult vagy ritka állatfajon élt.
A Yellowstone Parkban a farkas visszatelepítése kapcsolódott a jávorszarvas kedvelt ragadozóinak fogyatkozásához és a prérifarkasok számának csökkenéséhez. A prérifarkas által vadászott villásszarvú antilop, de a fűz és nyár is újra jól tenyészik, és a burjánzó vegetáció kedvez a madaraknak és a rovaroknak is. A farkasok évente turisták dollármillióit jelentik a park bevételében.
Nagy-Britanniában ilyen változások csak akkor mehetnének végbe, ha több energiát fektetnének a kihalt fajok újrahonosításába, az erdők újratelepítésébe Skócia tájain, ahol a repatriálás a legvalószínűbb lehetne. Ez, Richard Morley a Wolves and Humans Foundation (Farkasok és Emberek Alapítvány) társelnökének a véleménye, aki szerint el kell ismerni azt is, hogy Skócia igencsak leromlott környezettel rendelkezik.

Forrás: Forestpress