Az elszaporodott vadállomány rengeteg kellemetlenséget okoz a háromszéki gazdáknak. Az utóbbi időben nem telik el nap, hogy a mezőgazdasági igazgatóság szakembereit ne hívnák valamelyik községbe felbecsülni a vadállomány által okozott kárt. A 2006-ban megjelent 407-es számú vadászati törvény kártérítést ír elő a vadkárt elszenvedőknek. A törvény alkalmazási szabályozása sokat váratott magára, csak a múlt év utolsó napjaiban jelent meg az 1679. számú kormányhatározat formájában. A rendelet szabályozza a hivatalos eljárást a kárfelméréstől a kártérítés összegének megállapításáig a növényi kultúrák, az erdészeti faiskolák és a haszonállatok esetében.
A határozat szerint vadkárnak számít a növénytermesztésben a terméskiesés mind a mezei kultúráknál, gyümölcsösökben, szőlősökben, mind a legelőkön és kaszálókon. Az állatoknál kárnak számít, ha az egyed megbetegszik vagy elhull.
A vadkár tényének megállapítását, az okozott kár értékének felmérését és a felelősség meghatározását a célra felállított bizottság végzi, amelynek tagjai: a helyi tanács képviselője, a környezetvédelmi és a mezőgazdasági igazgatóság egy-egy szakembere. A vadkár megállapítását és az érték felmérését a helyi tanácsnál kell a károsultnak kérvényeznie a megtörténést és az észlelést követő 24 órán belül. A bizottságot a helyi polgármester értesíti, az engedélyezett időtartam erre is a kérés iktatását követő 24 óra. A bizottsági tagoknak 48 óra áll rendelkezésükre a kárfelmérésre. A határozatot a bizottság szavazás alapján hozza meg, egyenlő szavazat esetén a helyi tanács képviselőjének szavazata a döntő. A felmérés és a kár megállapítása kötelező módon a károsult személy jelenlétében történik. A bizottság által meghatározott kártérítési összeg függ az illető növénykultúra létesítésére fordított és a mezőgazdasági szakember által megállapított összegtől, illetve az állat piaci értékétől. Ha az állatot drágábban vásárolták (pl. importból), mint az általános piaci ár, akkor a számlán szereplő értéket kell figyelembe venni.
A bizottság típusjegyzőkönyvet állít össze attól függően, hogy növényi kultúráról vagy haszonállatról van-e szó. Utóbbi esetben szükséges az állatorvosi hatóság jelenléte is, illetve az általa kiállított bizonylat. Az állatorvos javasolhatja az állat kényszervágását is.
A kártérítést igénylőnek dossziét kell összeállítania és iktatnia az erdészeti hivatalnál a következőkből: kérvény, a bizottság összehívását igazoló értesítés, a bizottság kárfelmérő jegyzőkönyve, a károkozást igazoló fényképek, videofelvételek, tanúvallomások vagy egyéb bizonyítékok, valamint a bizottság által kitöltött jegyzék, amely szerint a kárvallott a kármegelőzés érdekében megtette a szükséges intézkedéseket. Vagyis a gazdalajstromban szereplő növénytermesztőnek kérnie kell a vadállomány hivatalos kezelőjét, hogy a vadkárok kritikus időszakában hozzon megelőző intézkedéseket, biztosítsa a kultúrát a kritikus időszakokban álló vagy mozgó szag- és hangriasztókkal. A gazdalajstromban szereplő állattulajdonos esetében szükséges a fülszám, gondoskodnia kell az állatok őrzéséről, csak a megszabott területeken legeltethet, éjszaka az állatokat bekerítve és felügyelet mellett kell tartania, és az erdészet képviselőjével közösen megállapított utakon hajthatja az állatokat itatni és a legelőre.
A határozat a vadállomány kezelőjének kötelezettségére is kitér. Eszerint az évente meghatározott kilövési kvótát teljesítenie kell, biztosítania a vadállatok számára a kiegészítő etetést, vadtávoltartó intézkedéseket (pl. riasztólövések) kell hoznia a támadásoknak leginkább kitett területeken, ha szükségesnek látja, pluszkvótát kell kérnie, és a potenciális veszélyt jelentő vadállatokra kilövési engedélyt.
Forrás: Háromszék
