A vadgazdálkodó mindent megtesz azért, hogy a téli időszakban eredményes apróvadvadászatokat lehessen szervezni. Így tavasszal a területen rendelkezésre áll a megfelelő minőségű és mennyiségű törzsállomány, a tavaszi-nyári időszakban minimálisra csökkentik a ragadozólétszámot, nyáron kialakítják a területen az őszi-téli időszakban üzemelő apróvadetetőket, megmunkálják az apróvadnak szánt vadföldeket, de mindezek mellett van egy fontos tényező, amelyet egyetlen vadgazdálkodó sem tud megváltoztatni: az időjárás.
A csapadékos időjárás két fontosabb időszakban befolyásolja a szárnyas apróvad szaporulatát: a költés és a csibenevelés időszakában. Mivel a fácán és a fogoly is földön fészkel, a tojásokat a talaj kis mélyedéseibe rakja, ha a költés időszakában lezúduló nagyobb mennyiségű csapadék gyűlik össze a mélyedésben, az a kotló tyúkot a fészek elhagyására készteti. A kotlás csaknem egy hónapig - 24 napig - tart, ha mindez még a kotlási időszak első felében történik, akkor a tyúk „sarjú-fészket" rak, ebben már kisebb a tojásszám, de a kieső veszteséget részben pótolhatja. Ugyanez történik, ha a fészket kikaszálják vagy ragadozóknak esik áldozatul. Minél közelebb vagyunk a kelés időpontjához, annál érzékenyebbek a tojások és annál kisebb az esélye a pótköltésnek.
Sikeres költés esetén a kikelt csibék életben maradása életük első időszakában továbbra is az időjárástól függ. A csibék hő-háztartása csak a tollasodás során kezd kialakulni, a vizes növényzetben könnyen felfáznak és elpusztulnak. Ha a csapadék erős lehűléssel párosul, huzamosan befolyásolva a csibék környezetét, akkor jelentős az elhullás. A csapadékos időjárás nemcsak a hőmérsékletet, de közvetve a csibék táplálkozását is befolyásolja. A fácáncsibe az első három, a fogolycsibe az első négy hétben döntően rovartáplálékon él. A hideg, hűvös környezetben elbújnak a rovarok, az így kialakult táplálékhiány párosulva a vizes környezetből eredő hőveszteséggel, nagymértékű elhullást okoz. Ebben az időszakban már nincs lehetőség új fészkelésre.
Ha egy adott évben kiesik a szaporulat, az több évre jelentősen visszavetheti a törzsállományt is, hiszen hiába van teljes kímélet a fácántyúkra és a fogolyra egyaránt, a következő téli és tavaszi időszakban bekövetkező, elsősorban a ragadozók, az ember és az időjárás okozta veszteségek elkerülhetetlenek. A következő évben csak azokon a területeken tud az állomány megújulni, ahol megvannak a megfelelő tartalékok. No és persze fontos, hogy a következő év időjárása az apróvad számára kedvezően alakuljon.

Forrás: Kisalföld