Igen olcsón vadászhat egy egyesület a bakonyi állami erdőben, a bérleti jog hektáronként mindössze évi négyszáz forint

Nem szokványos módon jutott vadászati joghoz egy vadásztársaság az egyik állami erdőben. A társaság tagjai között található például annak a kecskeméti számítástechnikai cégnek a vezetője, aki állami vállalatoknak is beszállít. Most ő is olcsón vadászhat az ország egyik legjobb területén. A vadászati jog átadását, a lapunk által megkérdezett szakértők úgy kommentálták: azt felülről irányítottákEgy magyar népmese hőse is lehetne Vigh József nyugdíjas erdész, aki ugyan nem az Óperencián túl lakik, csupán egy apró falu, Bakonybél mellett, az erdő közepén, a kisszépalmai erdészházban. Királyok és nagyurak ellen sem kell küzdenie, jogtalanságot sem követtek el ellene, csupán arra "kérték", költözzön el, hagyja el szolgálati lakását, ahol az elmúlt harminc évben élt.

Az erdészházhoz sűrű erdőn át vezet tizenöt kilométer hosszan az aszfaltút Bakonybéltől. Az úton néhol sorompók, néhol a sűrűből előugró őzek késztetik fékezésre az arra járót, már ha sikerül bejutnia az erdei útra. A nép egyszerű fiainak ugyanis az állami erdő csak munkanapokon és munkaidőben van nyitva. A hivatalos magyarázat szerint a terepmotorosok miatt zárják le sorompóval az erdőbe vezető utakat.

Vigh Józsefnek kulcsa van, a hivatalos munkaidő leteltével is nyitnia, zárnia kell a sorompókat, bár mint mondja, a motorosok sohasem a lebetonozott úton, hanem az erdei ösvényeken száguldoznak.

"A sorompónak nincs sok haszna, csak azoknak a környékbelieknek az életét nehezítette meg, akik gombászni, esetleg gallyat szedni járnak a rengetegbe" – mondja az idős erdész. A helybeliek nemcsak a sorompók miatt sírják vissza a régi időket. A múlt év előtt még gyakran kérték fel a bakonybélieket hajtónak, akkoriban évente tizenöt-húsz hajtóvadászatot is tartottak. "Manapság két-három hajtás van, oda sem minket hívnak" – panaszolja egy helyi fiatalember, aki szerint akkor fordult nagyot a világ, amikor 2007-ben egy vadásztársaság (Magas-Bakony Vadgazdálkodási, Sport- és Környezetvédelmi Egyesület) szerezte meg a területen a vadászati jogot. "Igazi nagykutyák" – súgják a helyiek.

Vigh József, az öreg erdész személyesen is ismeri őket, mert gyakran szálltak meg nála az erdei házban. Vendége volt többek között K. Szabó Imre, a kecskeméti Megatrend Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója és Miklós Barna, a Terra Ceres Kft. többségi tulajdonosa. A házban vendégeskedett – nem az egyesület tagjaként – az állami vagyonért felelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Tátrai Miklós is.

Nagy vadak

A Megatrend Zrt. vállalatirányítási rendszereket fejlesztő cég, szoftverei a magyar államigazgatásban is megtalálhatók. A Figyelő értesülései szerint az MNV Zrt. másfél milliárd forintot fizet ki a 19 állami erdészeti társaság átfogó informatikai fejlesztéseiért. A nyertes alvállalkozói között ott található a Megarend Zrt. is. A Terra Ceres Kft. neve pedig a Bábolna Zrt. privatizálása óta csenghet ismerősen, amikor a – tizedáron elkelt – kerteskői gazdaság megvásárlására pályázott, sikertelenül.

A Magas-Bakony Vadgazdálkodási, Sport- és Környezetvédelmi Egyesület tavalyelőtt vette át a vadászati jogokat a száz százalékban állami tulajdonú Bakonyerdő Zrt.-től. A vadásztársaság 5839 hektáron vadászhat, ebből 4080 hektár a Bakonyerdő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó állami terület.

Az agrártárca vadgazdálkodási és halászati főosztálya a bakonyi vadászterületeket 2001-ben – a bakonyi gímszarvas egyedi genetikai állományának megőrzése céljából – különleges rendeltetésű vadászterületté minősítette. A Bakonyerdő Zrt. honlapja szerint a jellemzően nagyvadas területeken gím- és dámszarvas, őz, muflon elejtésére, valamint vaddisznó vadászására kínálnak lehetőséget. Az egyesület éves szinten hektáronként csupán négyszáz forintot fizet a vadászati jogért, ez az összeg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vadászati közleményének besorolása alapján "gyenge adottságú nagyvadas terület" után fizetendő. Ez egy kategóriával elmarad a "jó adottságú nagyvadas vadászterülettől", amelyért többet kell fizetni. Igaz, a vadászati közlemény utolsó pontja arról is rendelkezik, hogy génvédelmi és az oktatási-kutatási különleges rendeltetésű vadászterületeken indokolt esetben, kérelemre, az NFA elnöke a haszonbérleti vagy a társult vadászati jog gyakorlásáért fizetendő többlethasználati díjat egy kategóriával lejjebb sorolhatja. Csak kérni kell…

Szakértők a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkoztak, hogy harmincezer hektár alatt lehetetlen a bakonyi gímszarvas genetikai állományának sikeres megőrzése, a vadászegyesület által bérelt 5839 hektáron meg egyszerűen fizikai képtelenség. Éppen ezért többen úgy vélik, indokolatlan a vadászati közleményben foglalt besorolásnál egy kategóriával lejjebb sorolni a vadászterületet. A közlemény egyébként is csak iránymutatás, és minimális összeget tartalmaz. Más erdészetek több ezer forintért adták bérbe a vadászati jogokat, információnk szerint például a Vértesi Erdő Zrt. kétezer forintos hektáronkénti éves díjat kap.

Szétszabdalt terület

A vadászati jogok nem a megszokott módon kerültek a Magas-Bakony Vadgazdálkodási, Sport- és Környezetvédelmi Egyesület kezébe. A történet 2006-ban kezdődött, amikor az MNV Zrt. elődjeként funkcionáló és a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közgyűlésen határozott a Bakonyerdő Zrt. vadászati jogainak csökkentéséről.

Információink szerint a közgyűlés előtt a Bakonyerdő Zrt. korábbi vezérigazgatóját megfosztották a társaság vadászati joga feletti rendelkezéstől. Ezt támasztja alá Uzsoky András jelenlegi vezérigazgató lapunkhoz eljuttatott közleménye. Kiderül belőle, hogy a Bakonyerdő Zrt. a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozóan nem rendelkezett képviseleti meghatalmazással a közgyűlésen. Azokkal az NFA, illetve a KVI megjelent képviselői rendelkeztek.

A Bakonyerdő Zrt. közleményéből azt is megtudtuk, hogy 2006 októberében először a vadászterület szétválásáról szavaztak. Ez után a kivált terület tulajdonosai az új vadászterület megalakulásáról, a vadászati jog hasznosításáról és egy képviselő személyéről döntöttek. Mindez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy az érintett területek többségi tulajdonosa (ebben az esetben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Vagyonkezelési Főosztályának vezetője, Császy Zsolt) megválasztotta saját magát a földtulajdonosi közösség közös képviselőjének, akinek a haszonbérlő a haszonbérleti díjat fizeti, és aki a földtulajdonosok pénzét kezeli. Ezután a vadászati jogot a földtulajdonosi közösség képviselőjeként haszonbérbe adta a Gergely István elnökletével működő Magas-Bakony Vadgazdálkodási Sport- és Környezetvédő Egyesületnek.

A döntés tehát nem helyi szinten született, hiszen a Bakonyerdő Zrt.-nek nem állt érdekében a vadászati jog átadása. A bér- és vendégvadásztatásból ugyanis jóval több bevétele származott, mint az évi négyszáz forintos hektáronkénti haszonbérleti díjból. Ez akkor is igaz, ha a vadászegyesületet terheli a vadkárokból származó kiadások megtérítése is.

"Egy cég költségvetése szempontjából hátrányos, ha a jól fizető bérvadásztatás helyett egy egyesületnek adja át a vadászati jogokat" – mondja Vigh József. A nyugalmazott erdész szerint amúgy sem áll jól a Bakonyerdő Zrt. szénája.

Dobra vert ingatlanok

Uzsoky András, a társaság vezérigazgatója sem titkolja, hogy súlyos likviditási gondokkal küzd a cég. Uzsoky a céget májusban vette át elődjétől, Horváth Lászlótól. A vállalat, hasonlóan több más állami céghez, sokat bukott a határidős ügyletekkel, amikor is az erős forint miatt szabott áron – kétszázötven forintos euróárfolyamon – kötöttek határidős szerződéseket.

Tavaly nyáron még kétszáznegyven forintot ért egy euró, tehát jó üzletnek tűnt előre meghatározni a valutaárfolyamot, így juttatva többletbevételhez a céget. A válság következtében gyengült a forint, ám a szerződések miatt háromszáz forintos euróárfolyam mellett is kétszázötven forinton számolták az eurót. Információink szerint legalább a nyolcszázmilliót, de akár a másfél milliárd forintot is elérheti a Bakonyerdő Zrt. kára. A társaság most mintegy harminc ingatlant kénytelen értékesíteni, a többi között a Vigh József nyugalmazott erdész bérelte házat is.

Az erdész szolgálati lakására 2002-ben kötött bérleti szerződést a Bakonyerdő Zrt.-vel. Jó lehetőséget látott a vendégvadászok és turisták elszállásolásában, ezért lányával és fiával betéti társaságot alapított. A Kisszépalma Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. bérleti díjat fizetett az épületért, amely korábban szolgálati lakásként funkcionált. Vigh József szerint a vadászati egyesület egyik tagja nézte ki magának a házat, s ezért mondták fel a bérleti szerződést.

"Én többször jeleztem a Bakonyerdőnek, hogy hajlandó vagyok piaci áron megvásárolni a házat. Még az ügyvéd által írt hivatalos kérelmemre sem jött a mai napig válasz. Ebből is látszik, hogy már megvan a vevő az épületre, amelyben harminc éve lakom" – mondja az erdész. Júniusban járt le a többször meghosszabbított bérleti szerződés, most a bíróságtól remélik a szemben álló felek igazuk elismerését.

A tíztagú vadászegyesület közben csendesen elvadászgat a Bakony legjobb és legszebb területein, hiszen 2017-ig szóló szerződésük van a vadászati jogokra.

A sorompó lassan lecsukódik a bakonyi erdőkben, miközben őzek szelik át a rengetegből kivezető betonutat. Kár, hogy ilyen "gyenge adottságú, nagyvadas vadászterületen" visz az utunk.

Forrás: Magyar Hírlap