Január elsejétől változik az erdőgazdálkodási törvény, és ettől állítólag megszűnnek a falopások is. Egyelőre azonban más a helyzet. Somogy megyében például az évi 100 millió forintot is meghaladja az erdőtulajdonosoknak okozott kár. A legnagyobb üzletszerű erdőirtások nem egyszer vagyontalanok felhasználásával történtek.

- Megvásároltak erdőket olyan emberek nevére, akiknek nem volt vagyonuk és vágásra nem érett erdőket levágtak. Volt egy segesdi fakitermelés, ahol két nap alatt ledöntöttek tíz hektárt. Ugye a büntetést utána már nem lehetett kin behajtani – mondta Nádas József, a Somogyi Erdészeti Igazgatóság vezetője.

A csökölyi falugazdász Jakab Zoltán körzetében sem ismeretlen a falopás.

- 8-10 ember minden évben megjelenik ezzel a panasszal. Belevágtak az erdőmbe, kivágtak fát.

A tolvajokat legtöbbször közúti ellenőrzés, szállítás közben fogják el. Sok a hamisított számla, szállítólevél. A falopás késő ősszel fejlődik valódi iparággá.

- A tél közeledtével egyre intenzívebbé válik, de olyan is történt, hogy tévedésből a szomszédjának a másfél hektáros akácát levágta. Szándékos tévedés volt, csak ő a bíróságon azt mondta, hogy nem tudta, hol a határ – mondja a falugazdász.

Piriti Péter zselici erdőtulajdonos fáit biztosan nem véletlenül vágták ki.

- Két hónapja elloptak körülbelül egy 200 köbméter fát és kidöntöttek egy jó csomót. Másfél-két millió forint a kár. Hivatásosok voltak, mert ekkora mennyiséget nem lehet egy embernek elvinni. Biztos, hogy eladásra került, valamit kellene érte tenni.

A tervezett szigorításokat a nagyobb bűncselekmények esetében hatásosnak tartják a megkérdezettek.

- Hogyha elkobzásra kerülhet az így kitermelt fa, nem kerül be a forgalomba, tehát nincs nyereség rajta, akkor visszatartó lehet.

- Kisebb lopások mindenképpen megmaradnak. Tehát akinek tűzifa kell, biztos lop, mert az sajnos mindig van, a nagyobb lopások viszont talán meggátolhatók lesznek.

A szakember nem vár csodát az új törvénytől Borsod megyében. Bak Julianna, az Észak Erdő Zrt. vezérigazgató-helyettese azt mondja, az alapproblémát a kárpótlás során millió részre szabdalt erdővagyon kezelését a törvény nem fogja megoldani. A másik gond, hogy 2004-ben az ország területének majdnem negyedét Natura 2000, tehát kiemelten védetté nyilvánították úgy, hogy sem a tulajdonosokat, sem a szakmát nem kérdezték meg erről. A területek eredeti állapotban való megőrzése viszont sok embert és még több pénzt kíván. Erre pedig nincs forrás.

- Először a szegénységet kell megoldani, meg kell oldani a jog alkotói és jogkövetői magatartások betartását, amiben a fatolvajlást meg lehet akadályozni. Most erdőről beszélünk, de azért ugyanez a mezőgazdasági területekre is jellemző. É utána lehet majd ezzel foglalkozni. Az erdő védelme szempontjából nagyon fontosnak tartom azt, hogy ezek a jogszabályok összehangoltak legyenek, és tényleg kezdjünk már el gátat szabni ezeknek a lopásoknak.

Forrás: MR Kossuth