Nincsenek könnyű helyzetben a vadgazdálkodók és a vadászok. Egyre kevesebb pénzt tudnak erre áldozni a hobbi és a külföldi vadászok, így viszont egyre csökken a vadásztársaságok bevétele.
- Hogy sikerült a tavalyi év?
- A terveknek megfelelő számú vadat lőttek ki tavaly a megyében. Gímszarvasból, őzből és vaddisznóból túl is teljesítették a lelövést, dámból azonban elmaradtak a tervszinttől a vadászok.
- Idén mekkorák a tervszámok?
- Őzből mintegy 6 ezer darab, dámból 4 ezer, gímből 7100. Vaddisznóból pedig 16200 egyed kilövését irányoztuk elő, ami összesen mintegy 33 ezer lelövésszámot tesz ki.
- Mi az oka, hogy több esetben túlteljesítették a tervet, illetve más vadfajból pedig kevesebb lett?
- A lelövési terveink elég feszítettek, az elmúlt években mindig megemeltük a vadászatra jogosultak terveit. Van azonban olyan időszak, amikor az időjárás közbeszól, vagy nem tudják hozni a vadászok azt a teljesítményt, amit a megyében elvárnánk tőlük. Emellett egyes területeken elég magas az egyedszám, így ott több egyed lőhető ki. Továbbra is elvárjuk tehát a vadászatra jogosultaktól az erdei és a mezőgazdasági vadkár csökkentése érdekében, hogy a létszámot csökkentsék.
- Az elmúlt években jellemzően szép számmal lőtték ki az állatokat a vadászok, és így kisebbek lettek a trófeák is, mert nem telik el elég idő, hogy egy-egy egyed teljes kifejlődhessen.
- Ez igaz. A kiadások növekedése miatt a bevételt is növelni kell. A bevétel pedig a jó minőségű és nagy súlyú trófeás vadból származik, ezért mindig a koros szarvasbikákat, illetve őzbakokat igyekeznek a vadászatra jogosultak meglőni, illetve meglövetni. Ez azzal jár, hogy az állományban egy idő után megnő a fiatalok és a középkorúak részaránya. Ez évek óta így ment, és most már ott tartunk, hogy a középkorosztály kerül sorra, mert igazi érett, nagy öreg bikáink nincsenek. A szakma ezért mindent el kíván követni annak érdekében, hogy a vadászatra jogosultakat és a vadállomány kezelőit rákényszerítsük a helyes állományszerkezet megőrzésére.
- Hány éves állatokat lehet középkorúnak tekinteni a vadállományban?
- A gím szarvasbikák közül ide tartozik a 6-9 éves korosztály, mivel a 10-12 éves korú állatok már az idősebb korosztályt képviselik. Ez utóbbiak részarányát kellene tehát növelni, de ehhez arra van szükség, hogy a fiatal és a középkorban lévő jó minőségű egyedek megérjék ezt a kort. Az őzek és a dámszarvasok 2-3 évvel korábban érnek.
- Tavaly mekkora volt a legnagyobb trófea a megyében?
- Rekord trófeáink nem kerültek terítékre 2008-ban, de 14 kilós bikák azért elestek, viszont ez arányaiban a kilőtt 1500 trófeás vadhoz képest elég alacsony létszám. Az elmondható, hogy a dám- illetve a gímszarvasok létszáma kezd közelíteni az optimumhoz, az őzállományt pedig még akár növelni is lehetne. A legnagyobb gond viszont a vaddisznó. Idén a vadászatra jogosultak 13 ezer darabot terveztek kilőni, ezt mi 16 ezer darabra emeltük fel, ami minden idők legnagyobb létszáma. Ezelőtt tíz évvel 5 ezer disznó esett a megyében, és az sem volt kevés.
- Ennek az az oka, hogy túlszaporodott a vaddisznó állomány?
- Igen, ugyanis egy rendkívül intelligens állatról van szó, amely jól alkalmazkodik a környezethez, kerüli a számára veszélyes helyzeteket, ráadásul a somogyi erdő és mezőgazdasági területek rendkívül kedvező életteret jelentenek a vaddisznónak és más nagyvadnak is. Az állomány elszaporodása viszont olyan nagy mezőgazdasági károkat okoz, amit már nem lehet elviselni. A vadászatra jogosultak pedig – helytelenül - a szarvasbikával, őzbakkal és dámbikával akarják ellensúlyozni a disznók kártételét.
- Mekkora volt az elmúlt évben a vadkár a megyében?
- A kifizetett vadkár nagysága sajnos számottevően nem csökkent. Tavaly 450 milliós volt a mezőgazdasági és 28 milliós az erdészeti vadkár Somogyban.
- Hogyan alakultak a bevételek?
- Tavaly 1,9 milliárd volt a bevétel, a kiadások viszont elérték a 2,1 milliárd forintot.
- Honnan teremtették elő a különbözetet?
- Nem volt mit tenni, a vadászoknak a zsebükbe kellett nyúlni, továbbá a tartalékokat is fel kellett élni. Emelkedtek tehát a tagdíjak, az egyedi hozzájárulások is. Ez azért okoz problémát, mert így egyre drágábbá válik a vadászat, és egyre kevesebb embernek van pénze, lehetősége ekkora összegeket vadászatra fordítani.
- Idén úgy tűnik, kevesebb pénzt tudnak erre a tevékenységre szánni a külföldi vadászok is.
- Érezni némi megtorpanást, bár a külföldieknek kiadott vadászati engedélyek számában jelentős csökkenés még nem jelentkezett. A gyakorló vadászok és a vadgazdák viszont általában a spanyol és a német vendégkörben tapasztaltak visszaesést. Ők ugyanis főként kevesebb és alacsonyabb súlyú bakokat, illetve bikákat akarnak lőni. Tehát értékben és így a bevételben is van visszaesés.
- Nincs akkor könnyű helyzetben az ágazat.
- Nincs, és ezért keressük is erre a megoldást a helyzet elemzésével. Szerintem érdemes lenne tovább csökkenteni a vadlétszámot, mert a kevesebb ebben az esetben több lenne. Amit lehet, azt a vadászatra jogosultak felajánlják bérvadásztatásra. Felkínálják az árualapjukat, de ezt tovább fokozni már véleményem szerint nem lehet. Az sem megoldás, hogy egyesek mindent bekerítenek, az összes fiatal erdősítést, és ezzel kirekesztik a vadat arról a területről, ahol az életfeltételek jobbak lennének, másutt viszont összezsúfolódik az állomány, és hatalmas károkat okoz. Mindemellett ahogy az agrárszférában csökken a jövedelmezőség, úgy a gazdálkodók egyre érzékenyebbé válnak a vadlétszámra és a vad jelenlétére. Ez egyes térségekben komoly feszültségeket jelent.
- Ha jól tudom, megjelent az aranysakál is a megyében.
- Nemcsak megjelent, hanem a létszáma egyre nagyobb, és ez egyes térségekben nagy gondot okoz, főként az őzállomány szempontjából. Ez a faj általában párosával vagy falkában vadászik, és csúcsragadozóként komoly veszteséget okoz a vadmalacok és az őzgidák elpusztításával. Jobbára a kisebb, fiatalabb egyedeket támadja meg, de akár a nagyobb példányok is áldozatául eshetnek. Az aranysakál kezdetben a megye déli részén jelent meg, de már a Balaton környékén is került terítékre szép számmal. Többnyire azonban Barcs, Istvándi és Tótkomlós térségében él nagyobb számban, és onnan vándorolnak messzebbre.
- Mit tudnak tenni az aranysakálok ellen?
- Elsősorban fegyverrel próbáljuk szinten tartani az állományt, de nem könnyű puskavégre kapni ezeket az állatokat. Jelenleg egyébként vadászati idény van az aranysakálra, de ahol szükséges, ott fel is oldjuk az esetleg éppen érvényben levő vadászati tilalmat, és engedélyezzük a faj egész évi vadászatát.
Forrás: N-Joy
