Vadászat. A vadállatok által megdézsmált termés után a társaságok 1,6 milliárd forintot fizetnek évente. A megelőzés a gazdák érdeke is
A kukorica és más gazdasági növények beérésekor egyre nagyobb vadkárokkal kell számolniuk a vadászoknak és a mezőgazdasági gazdálkodóknak. A társaságok évente ilyen címen mintegy 1,6 milliárd forintot fizetnek ki. Tavasszal a válság miatt kevesebb külföldi érkezett őzvadászatra hazánkba. Sok cég és társaság most abban bízik, hogy az őzüzekedés időszakában több vadász érkezik, s a bevételkiesésből valamit pótolni tudnak.

Miközben a mezőgazdaság az időjárás – kezdeti szárazság, majd bőséges csapadék, majd ismét szárazság – miatt komoly veszteséget szenved el, egyik alága, a vadgazdálkodás éves mérlege valószínűleg jó lesz. "A nagyvadszaporulatot nem befolyásolta a szélsőséges időjárás. A csapadékos időt az apróvadak, főleg a fácánok szenvedték meg. A fácán természetes szaporulatának kiesését mesterséges tenyésztésből pótolják az alföldi társaságok, mintegy félmillió darabot bocsátanak ki a területekre" – mondta Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára. Rámutatott arra is, hogy a kukorica és más kapásnövények érésékor egyre nagyobb vadkárra kell felkészülniük a gazdáknak. A vaddisznók például felcserélik az erdei élőhelyet a mezőgazdasági területekkel, ahol az élelemszerzésük könnyebb, jobb feltételeket találnak a betakarításig. A vadászoknak figyelniük kell a kárelhárításra. Természetesen nem csak nekik: mind a két félnek, a gazdáknak és a vadászoknak is megvan a maguj felelőssége. Ha a termelő észreveszi, hogy a vadak bementek a kukoricásába, akkor azonnal értesítenie kell a vadásztársaságot, az utólagos reklamálás, hogy megették az állatok a termését, már több ügyintézéssel jár. Mert itt is igaz a mondás: a megelőzés jóval olcsóbb, mint az utólagos kármentés.

Pechtol János emlékeztetett rá: tavasszal az őzbakvadászati szezonban – amely április 15-én kezdődött – harminc százalékkal csökkent a kilövések száma (a terv teljesítése). Javarészt spanyol vadászok mondták le a lefoglalt vadászatot a válság miatt, de kevesebben érkeztek Ausztriából és Németországból is. A főtitkár szerint a vadásztársaságok és szervezőirodák ebből a kiesésből most visszaszerezhetnek valamit. Július végétől augusztus közepéig tart az őzek násza, s az üzekedés időszaka alatt a bakok minden félelemérzetüket elvesztik.

Ami kedvező a társaságoknak, az kevésbé jó az autósoknak. Ilyenkor megnő a vad–gépjármű ütközések száma. A nap bármely szakában fennáll a veszély, a sutát űző bak, bármely pillanatban keresztezheti az utat. Pechtol János szerint jó tudni, hogy egy ilyen baleset után az autósnak kötelessége a rendőrségre bejelenteni a káreseményt. A rendőrök értesítik az illetékes vadásztársaságot, és megkezdik a helyszínelést. Ezután megállapítják, ki a felelős a történtekért. Mindkét fél – az állatért az adott vadásztársaság felel – maga viseli a saját kárát, ha nem tudja bizonyítani ártatlanságát. Például, ha a gépkocsivezető nem kilencvennel, hanem 110 kilométeres sebességgel haladt, ő a hibás. Ha ellenben nincs kint a vadveszélyt jelző tábla azon a területen, ahol az ütközés történt, akkor a bíróság dönt az ügyben. Persze nem minden esetben jut pénzéhez a járműtulajdonos: ha valaki nagy értékű autót tör össze, s a bíróság neki ad igazat, akkor is hoppon maradhat, hiszen a vadásztársaságoknak nincs biztosításuk, csak saját vagyonuk mértékéig felelnek. Egyebek mellett ezért is célszerű cascót kötni.

Kerítés, vegyszer, villanypásztor

A biológiai vadkárelhárításban olyan körülményeket teremtenek az alkalmazott módszerrel, hogy a károsítás mértéke a minimális legyen: a vadgazdálkodók szabályozzák az állomány létszámát, etetik a vadakat. (Magyarországon a vadgazdálkodók 36 ezer hektár vadföldet művelnek.) A mechanikai vadkárelhárítással pedig a védett területről teljesen vagy részben távol tartják a vadat: villanypásztort alkalmaznak a növényi kultúrák védelmére, kerítést húznak, fegyveresen őriztetik a területet, vagy valamilyen más eszközzel riasztanak. A vegyszeres módszer lényege, hogy kémiai anyagokat használnak fel: alkalmaznak rágás és hántás ellen védő vegyszereket, valamint riasztó védőszereket.

Forrás: Magyar Hírlap