Történelmi pillanat jött el, mert jövő héten egy évtizedre eldőlhet, hogy kié a vadászati jog azokon az észak-somogyi területeken, amelyek mintegy 40 nagy és számos kistulajdonos birtokában vannak.
Ezt mondják a Zamárdi Földtulajdonosi Vadásztársaság tagjai, akik évek óta hadakoznak a Sefag Zrt-vel azért, mert véleményük szerint a társaság jogtalanul vette el tőlük a vadászati lehetőséget saját területeiken. – A vadászati törvény értelmében a magántulajdonban lévő földjeinken alanyi jogunk van a vadászathoz, de a törvény adta lehetőségünket nem tudjuk gyakorolni – szögezte le Joó Gábor, a vadásztársaság elnöke, aki arról is beszámolt: fordulóponthoz érkezett az ügyük, hiszen jövő héten sor kerül a földtulajdonosi közösség és a mintegy 38 ezer hektáros területen a vadászati jogot gyakorló Sefag Zrt. közgyűlésére, ahol újabb 13 évre meghatározzák a működési szabályzatot, amelynek része az is, hogy ki lőheti ki az állatokat az erdőgazdaság által 18 ezer hektárra szűkített, vadban gazdag területen.
– Alávaló helyzetben vagyunk, albérlők vagyunk a saját földünkön – bosszankodott Szabó Lajos, aki mint mondja: neki Balatonendrédnél van területe, de saját földjén csak bérvadászként ejthet el vadat.

A földtulajdonosok azt mondják: a 18 ezer hektárnak számos olyan gazdája is lehet, amikor a tulajdonos nem is tud róla, hogy a föld hozzá tartozik. Ezeket a tulajdonosokat a jövő heti közgyűlésen a jegyzőknek kell képviselniük, akiket most arra kérnek, hogy a törvényesség őreként szavazzanak úgy, hogy legalább az általuk igényelt 3200 hektáron megszerezhessék a vadászati jogot, amire azért is szükség van, mert a Zamárdi Földtulajdonosi Vadásztársaságnak a működés feltételeként legalább ekkora területet kell elhatárolnia. Joó Gábor elmondta: a 3200 hektár a Balatonedréd, Zamárdi, Szántód és Kőröshegy által határolt négyszögben van, ezért az itteni földek gazdáinak össze kellene fogniuk azért, hogy a jövőben gyermeiket illetve unokáikat ne lehessen kizárni a vadászati jogból.

Ahhoz ugyanakkor, hogy a vadászati jogot a földek tulajdonosai gyakorolhassák, azoknak a földtulajdonos társaknak az igérvényeire is szükség van, akik itt akár több száz hektáros területtel rendelkeznek. A vadásztársaság tagjai most őket is azzal a kéréssel keresik meg, hogy a közgyűlésen ne a Sefag, hanem mellettük szavazzanak.

A vadásztárság cserébe egyebek mellett azt ígéri, hogy az eddig ki nem fizetett vadászati jogdíjakat 5 évre visszamenőleg kifizetik a földtulajdonos társaknak. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosok földjein felhízott vadakból származó jövedelmet visszautalják a terület gazdájának. Együttműködést ígérnek emellett a vadkárok megelőzésében illetve a kárelhárírásban is.

Tartanak a privatizációtól

A földtulajdonosok azt mondják: a Sefag a területen nem tulajdonos, hanem az állami erdők kezelője. Felvetődött bennük az a kérdés is, ha a közgyűlésen mégsem sikerül megszerezniük a vadászati jogot, akkor az később kié lesz, ha a hírek szerint a Sefagot privatizálják. Állítják: ha az erdőgazdaság a jövő heti közgyűlésen mégis megszerzi a vadászati jogot, azzal a társaság értéke egy esetleges privatizáció során magasabb lesz, hiszen a vadászatból jelentős bevételek származnak. A földtulajdonosok sérelmezik, hogy ebből a bevételből nekik nyereségük az elmúlt évtizedben sem származott, pedig a vadak az ő földjeiken fejlődnek. Azt mondják, nekik csak a vadkárból jut, de abból épp elég.

Forrás: Sonline