Új szigorral óvnák az erdőket a falopástól, az illegális kitermeléstől. Nagy baltával például senki se sétálgasson arrafelé, mert ráfizethet. A törvényhozás és a végrehajtó hatalom évek óta újabb és újabb jogszabályokkal, büntetésekkel próbálja elejét venni az erdőrablások szaporodásának. Eddig kevés sikerrel. Az új erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírságokról szóló kormányrendelet szerint ha valaki nagy – kiváltképp az ötkilós súlyt jócskán meghaladó – fejszével vagy láncfűrésszel megy az erdőbe, azt 20 ezer forintra büntethetik.
Bírság jár annak, aki saját erdejéből termeli ki a fát előzetes bejelentés nélkül. Aki pedig nem szakszerűen neveli az állományt, hektáronként akár 200 ezer forintos büntetést is fizethet majd. A lopások Észak-Magyarországon a leggyakoribbak. A probléma súlyát jelzi, hogy az új törvény már az erdővédelmi szakszolgálat létrehozásáról is rendelkezett.
Fegyverrel a szervezetten tevékenykedő fatolvajok ellen
A leendő erdővédelmi szolgálat tagjai a törvénysértőket feltartóztathatják, igazoltathatják, ruhájukat és járművüket átvizsgálhatják. A lopott fát, a megszerzéséhez használt eszközt és az esetleges fegyvert az elkövetőtől elvehetik. Mindennek kikényszerítéséhez testi erőszakot, könnygázt, kutyát, gázpisztolyt és legvégső esetben lőfegyvert is használhatnak, de az ilyen fellépés jogosságát utólag a rendőrség kivizsgálja.
A jogszabály értelmében az erdők nagyrészt állami tulajdonban maradnak, s egyszerűbb lesz a gazdálkodók adminisztrációja. A különféle szállítmányokat olyan kísérő okmányokkal kell ellátni, amelyek biztosítják a nyomonkövethetőséget. Ezzel a közúti ellenőrzések során megállapítható, hogy egy-egy szállítmányt honnan hová visznek. Ha lopáson érnek valakit, akkor az ahhoz használt eszközöket is lefoglalhatják a hatóságok.
– Akadtak olyan önkormányzati jegyzők, akik szigorúbban jártak el ebben a kérdésben, másutt ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk – mondta az állami erdészeti cég irányítója, Pallagi László. Mint megjegyezte, az új, szigorúbb erdővédelmi és erdőgazdálkodási bírságokról szóló kormányrendelet már július 10-től érvényben van, a gyakorlati alkalmazásáról szóló végrehajtási utasítás előreláthatóan csak szeptemberben lát napvilágot.
Az Egererdő Zrt.-t évente több tízmilliós anyagi kár éri, s csak tavaly több mint 270 esetben indult eljárás falopás miatt. Csupán a faanyagban regisztrált veszteség mintegy háromezer köbméterre rúgott, melynek piaci értéke meghaladta a 30 millió forintot. Nem beszélve a természetkárosításról, s az erdőállományban esett egyéb, nem is mindig forintosítható károkról, amelyeknek az értéke a fel nem derített esetek miatt akár többszöröse is lehet annak, mint amit észrevesznek.
Ma már elkülöníthetetlen egymástól az üzletszerű, illetve a szociális jellegű falopás. A teherautókkal és láncfűrészekkel felszerelt zugvállalkozók épp a szociálisan rászorulókkal végeztették el a munkát. Azok pedig, ha lebuktak, azt mondhatták a bíróságon, hogy a szükség, a tüzelő hiánya vitte rá őket a tolvajlásra.
– Addig, amíg a hatósági intézkedéseknek nincs különösebb visszatartó erejük, a szigorúbb összehangolt fellépés is csak elméleti lehetőség. Mi megteszünk mindent a rendőrséggel vagy a helyi polgárőrökkel együttműködve – utalt a nehézségekre Pallagi László vezérigazgató. A cég három megyében 74 ezer hektárnyi állami erdőterületet kezel. A legtöbb fát a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd és Arló térségében lopják, sokat vágnak ki a Heves megyei Tarnalelesz, Egerbakta és Gyöngyösoroszi környékén is.

Forrás: Heves Megyei Hírlap