2008-ban a kanalasgém az év madara, a törékeny fűz pedig az év fája a Magyar Madártani Egyesület, illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem és az Év Fája Alapítvány döntése értelmében. A kanalasgém (Platalea leucorodia) magyar nevével ellentétben nem a gémekkel, hanem a gólyákkal rokon madár, amit az is elárul, hogy repülés közben hosszú nyakát kinyújtva tartja. Testhossza 80-90 cm, szárnyfesztávolsága 110-130 cm. Elterjedési területe Európától kelet felé Közép- és Kelet-Ázsián keresztül a Japán-tengerig húzódik. Emellett a Hindusztáni-félszigeten és Észak-Afrikában is él. Bohókás kinézetű gázlómadár, hosszú csőre kiszélesedett kanálra emlékeztet, ebből ered hivatalos, és a nép neve is (kanálorrú gém). Fején nászidőszakban a meghosszabbodott tarkótollak kisebb üstököt alkotnak. A mellén lévő sárgás foltot leszámítva hófehér tollazatú. Korábban a pásztorok evőeszközöket (kanalat és villát) készítettek csőréből. A vízben lépegető madár jobbra-ballra kaszáló mozdulatokat tesz félig nyitott csőrével, amely hatására a felkavart zavaros vízből is könnyen elkapja zsákmányát. Iszaplakó férgeket, csigákat, rákokat és rovarlárvákat szűr ki különleges halászószerszámával. Táplálékai közé tartoznak a kétéltűek és a kisebb halak is. Világállománya sajnálatos módon drasztikusan megfogyatkozott, és több európai országból kipusztult e faj. Tőlünk nyugatra Spanyolországban és Hollandiában fordulnak még elő kisebb-nagyobb állományai. Keletebbre Romániában és Oroszországban költ még jelentősebb mennyiségben.
A kanalasgém mocsaraink, halastavaink fészkelő faja, alkalomadtán ártéri erőkben is megtelepszik. Telepesen fészkel, a kolónia tagjai a fészkek megépítése előtt együttesen készítenek egy nagyobb tisztást a nádasban. Gyakoriak vegyes telepei más gázlómadár-fajokkal. Fészkét rendszerint nádszálakból, vagy ritkábban gallyakból építi. Tavasszal már korán, márciusban megérkezik; a 3-4 tojást a tavasz időjárásától függően március vége és május eleje között rakja le a tojó. A tojásokon három hétig ülnek a szülők, majd még egy hónap kell a fiókák felneveléséhez.
A szétszéledő fiatalok ekkor még nem tudnak repülni, azt három-négyhetes korukra tanulják meg. Repülés közben jól megismerhetők a fiatal madarak, mert az első néhány szárnytolluk (kézevezőjük) vége fekete, ami sötét csúcsot alkot a kinyújtott szárnyon. Nyár vége felé kezdenek elvándorolni, azonban egyes példányok egészen a fagyok beálltáig jelen vannak a vizes élőhelyeken. Az utóbbi években nemzetközi színes gyűrűs jelölési program kezdődött a kanalasgémekkel: a program célja, hogy minél pontosabban meghatározzák a vándorlási útvonalakat, majd ezáltal a védelem hatékonyabbá válhasson. A színes gyűrű sokkal több adatot szolgáltat a hagyományos fémgyűrűvel szemben, mivel távcsővel is könnyen leolvasható akár nagyobb távolságról is. Magyarországon a Hortobágyon, a Kiskunságban, a Tisza-tónál és egyes morotvatavakon vannak állományai; a Dunántúlon csak a Kis-Balatonon és a Fertő-melléken költ. Hazai állománya szerencsére -kis mértékben bár, de- növekszik, jelenleg 850-1200 párra becsülik. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft
Év fája 2008: Törékeny fűz A törékeny-, vagy csörögefűz (Salix fragilis) jellemző tulajdonsága, hogy vesszői a csomóknál feltűnően könnyen, pattanva törnek. Szürkésen viaszos fonákú, kopasz levelei hosszúkás lándzsásak, alsó harmadukban szélesebbek, durván fűrészes szélűek, s a levélnyélen fejlődő nagy mirigyek is megkülönböztetik a hozzá hasonló fehér fűztől. Általában rövid, görbe törzse, széles lomkoronája, szinte vízszintes ágrendszere van. Ha vízben áll, törzséből szakállszerű gyökerek nőnek. Kétlaki: a sárga porzós és a zöldes termős barkák kora tavasszal „nyílnak”. Rovar-, ritkábban szélbeporzású, toktermése van. Hazánkban a Duna, a Tisza és mellékfolyóik mentén ligeterdőben honos, alacsonyabb fává, vagy nagy cserjévé fejlődik, magassága maximum 15-20 méter, életkora pedig elérheti a 70-80 évet.
Régebben kérgéből és leveléből gyulladás- és lázcsökkentő főzetet készítettek.
Forrás: Forestpress
