A legjobb vadászok munkáját díjjal ismerték el Karcagon, a megyei vadásznapon. Míg a Nagykun Vadásztársaság területén zajlott a koronglövészetet és a vadászkutya vizsga, addig a múzeumparkban bográcsokban főtt az őz, a vaddisznó és pacalpörkölt.
- Azt szokták mondani, az embert a vadászat tette emberré és nem az öldöklés, hanem a megélhetés. Később az évszázadok során alakult ki az a kultúra, ami ma is jellemez bennünket és méltán vagyunk a világban elismertek - mondta megnyitójában Benedek Fülöp, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, a megyei Vadászszövetség elnöke.

Hazánkban 65 ezer vadász van és 35 ezer vendég érkezik évente, így a magyar vadászok a nemzeti jövedelemhez 25 milliárd forint értékű devizával járul hozzá és 15-20 ezer embert foglalkoztat. A mai nap azonban nem a munkáé, hanem az ünneplésé.

- Nagy öröm számunkra, hogy Karcagon kerül megrendezésre a megyei vadásznap - hangzott el dr. Fazekas Sándor polgármester köszöntőjében. Azért is fontos a rendezvény, mert a magyar társadalomnak egy olyan területét ismerteti meg a kívülállókkal, mely kevésbé van reflektorfényben. A vadászat egy igazán speciális és régi hagyományokon alapuló életformája a magyarságnak. A karcagi vadászok évtizedek óta szorgos munkát végeznek, ma az ország egyik legnagyobb létszámú tagságú vadász egyesülete.

A köszöntők után Benedek Fülöp és dr. Kovács Sándor, a JNSZ Megyei Vadászkamara elnöke kitüntetéseket adott át: gróf Nádasdy Emlékplakettet kapott a tiszaugi Tisza Vadásztársaság, a Vadászkamara Arany érmét Gombár Mihály, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója.

Nimród Érmet Gondos Roland, a jászberényi Lehel Vadásztársaság gazdasági vezetője, Tanács János, a mezőtúri Fekete István Vadásztársaság vadászmestere, Sike Csaba, a jászjákóhalmi Béke Vadásztársaság hivatásos vadásza, Zsíros Tibor, a JNSZ Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vadászati- halászati osztályvezetője, Kontra József, az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság hivatásos vadásza. Vadgazdálkodásért Érdemérmet Kővári Ferenc, a JNSZ Megyei Vadászszövetség hivatásos fővadásza. Karcagon adták át első alkalommal a Vadászkamarai Aranyérmet, melyet a sportvadászok közül Kiss József, a megyei kinológiai bizottság elnöke, a hivatásos vadászok közül Pásztor András, a törökszentmiklósi Szenttamási Vadásztársaság fővadásza vehetett át.

A megnyitó után a megyénk vadász helyzetéről dr. Kovács Sándort, a JNSZ Megyei Vadászkamara elnökét kérdeztük.
Mint megtudtuk, megyénkben 68 vadászatra jogosult társaság van, többségük vadásztársaságként, néhányan földtulajdonosi közösségként vadásznak. Megyénk apróvadas, legnagyobb vadunk az őz. Idén nagyon szép az őzállomány. Ritka, amikor nem Szolnok megyében esik el az Év bakja.

A vadászati szezon szeptember végén kezdődik a fácán és mezei nyúl vadászattal. Mindkét vad estében nagyon jó a természetes szaporulat, így remélem jó évet fogunk zárni. Volt olyan társaság, ahol 2000-2500 élő nyulat fogtak be, ez nagyon szép. Megyénket a kitünő őzállomány miatt nagyon szeretik az olasz, spanyol, amerikai, belga vadászok.

A szakember a megyei vadászok teljesítményével elégedett, hiszen láthatjuk a határban az őzcsapatokat, a felröppenő fácán, a szaladgáló nyulak is jelzik, jó gazda módjára bánnak a vadászok a területtel, nem zsigerelik azt ki. Nem egy, hanem több évre gondolkodnak, így a szárazságban itatnak, a hideg télen etetnek, az áradáskor pedig mentik a vadat.

- A mai nap arra is jó alkalom, hogy ne csak a puskás embert lássák a vadászokban a civilek, aki lelövi a vadat, hanem azt is, aki vigyázza, óvja és neveli a vadállományt - vélte a vadászkamara elnöke.

Akinek nem a trófea nagysága a fontos

A vadásznap házigazdája Stohl András színművész volt.
- Ön hogyan lett vadász? - kérdeztük a művésztől.
- Elég egyszerűen, ugyanis belenőttem, hiszen nagyapám és apukám is vadász ember volt. Így gyerekkoromtól vittek magukkal az erdőbe, a természetbe. Ezért nem volt kérdés, hogy amikor 18 éves lettem én is vadászengedélyt váltok.
- Fontos-e Önnek a trófea nagysága?
- Egy igazi, jó vadásznak sosem a trófea nagysága a legfontosabb, hanem az, hogy milyen élmény fűződik a vad elejtéséhez. Tehát lehet egy nagy 10 kilós kapitális szarvasbikát trófea elejtése is kevésbé kellemes vadászat, s egy 250 grammos torz bak elejtése pedig hatalmas élmény.

Itt épp az a lényeg, hogy egy nagyon jó társaságban, jó hangulatban legyen komoly kihívás a vad elejtése. Szolnok megyében vannak vadászbarátaim, évente többször megfordulok itt. Karcagon még nem vadásztam, bár a koronglövő versenyre kimentem. Magamhoz képest tűrhetően lőttem, a pénteki próbán 17-et, ma 15-öt lőttem. Az ember a versenyen mindig rosszabbul teljesít, sajnos, de semmi baj, nem esem kétségbe, hiszen az eredménynél sokkal fontosabb az, hogy a mai rendezvényen a vadászok és családtagjaik újabb ismeretségeket köthetnek.

A civilek pedig láthatják, hogy mi az a "vadászat" és ez az egész vadászszenvedély miről is szól valójában. Ha ezt megismerik, talán kicsit közelebb engedik magukhoz a vadászokat. Nagyon fontosnak tartom, hogy elfogadjanak bennünket a civil emberek.
- Ön szülői indíttatásra lett vadász. Pici lányát is viszi majd vadászatra?
- Nem nagyon van más választása szegénynek, hiszen az apukája nagyon sokat megy, így amikor csak lehet, viszem magammal a családomat is. Hál istennek Ancsika nagyon szeret velem jönni, remélem a kicsi is nagyon fogja élvezni a természetjárást. A nagylányaimnál sem volt szándékomban soha, hogy vadász embert neveljek belőlük, csak azt szerettem volna, ha természetet szerető és tisztelő emberek lennének.
- Mi a szebb egy hajnal vagy naplemente megtekintése?
- Mindkettőnek megvan a maga szépsége, varázsa. A hajnal picit talán jobb, mert akkor mindig van valami elkövetkező, valami új színfolt, ekkor mindig valami jó születik. Ez egyfajta várakozással is eltölti az embert.

Persze az alkonyatnak is megvan a maga szépsége, hiszen még előttünk az egész éjszaka, sok minden történhet.
- Van-e trófea vágya?
- Szeretnék egyszer Afrikába eljutni és ott vadászni. Remélem ez is hamarosan teljesül.

Forrás: Szoljon