kotorékebÖkoterror. Állatkínzás vagy sem a kotorékozás? (Közkeletűen azt a vadászati módot nevezik így, amikor ásókkal és kutyákkal felfegyverkezve indulnak szoptatós anyarókák, netán még csukott szemű kölykök ellen.) A kérdésre a hivatásos jágerek nemet, az állatvédők egyértelmű igent adnak válaszként. A vadászok arra hivatkoznak, hogy a ravaszdi sem túl kíméletes áldozataival: otthona telve van szörnyű módon a túlvilágra küldött kisemlősök és madarak tetemeivel. Ráadásul az állatvédelmi törvény sem tiltja e módszert. De arról már elfelejtkeznek, hogy a vadászatról szóló paragrafus csak lőfegyvert, vadászíjat, ragadozó madarat és legális csapdát említ vadászeszközként. Márpedig itt az eb(ek) intézik el a rókát, s nem a zöld ruhába bújt vadász a puskával.
Miközben ezeket a sorokat írtam, felrémlett előttem: mi lenne, ha ötven kiéhezett rókát engednénk be egy jáger otthonába? Egy olyan házba, ahol a hűtő dugig van egy házilag (azaz nem túl humánus módon) kivégzett disznó szalonnájával és kolbászával? Emberkínzás? Netán legális tevékenység? Üdvös lenne egyszer kipróbálni.

Forrás: Magyar Hírlap