Első alkalommal mutatkozott be a debreceni Farmer Expo-n a vadgazdálkodás: a Vadászati, Halászati, Természetjáró szakvásárt egész napos fórum színesítette, ahol az Észak-Alföld szakemberei találkoztak. A rendezvénynek otthont adó Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centrumának elődintézményében 1994-ben indult el a vadgazdaképzés levelező tagozaton, nem sokkal később pedig már a hagyományos, nappali oktatás is elkezdődött. Jelenleg három évfolyamon mintegy száz diák tanul. A hallgatók az egész országból érkeznek, de elsősorban az észak-alföldi régió és a Tiszántúl adja a képzés hátterét – ismertette dr. Juhász Lajos, a DE AMTC Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási tanszékének vezetője.
Hajdú-Bihar megyében jelenleg 76 vadászterületet tartanak számon, tíz évvel ezelőtt 57, a rendszerváltás évében pedig 45 volt. Az átlagos területnagyság a korábbi 14-15 ezer hektárról lecsökkent 6-7 ezer hektárra – mutatta be a jelenlegi helyzetet Harsányi Antal, a megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal főigazgatója. A térségben az őz, a mezei nyúl, a fácán és a vaddisznó számít meghatározó vadvadfajnak. Jól látható folyamat az utóbbi húsz évben az apróvad (a mezei nyúl és a fácán) drasztikus visszaszorulása, valamint a nagyvad (az őz és a vaddisznó) térnyerése.
Gúthon a dámszarvas tenyésztése a legfontosabb feladat, évente mintegy 120 bikát hoznak terítékre a vadászok, az aktuális trófea-világranglista első két helyezettjét is itt ejtették el. Bartucz Péter, a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetének igazgatója az itteni vadfajok állománykezelési elveiről számolt be a szakembereknek. A 13 ezer hektáros vadászterületen jellemzőnek számít az őz és a vaddisznó, de a gímszarvas is őshonos ezen a tájon.
Önfenntartó nyírfajdállomány létrehozása a nyírségi élőhelyen – ez a célja annak a programnak, amelynek állásáról dr. Juhász Lajos adott számot. A Hortobágyi Nemzeti Park kezdeményezésére, 2005-ben a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetében kezdődött kísérlet mára négy telepen folyik. A nyírfajdok száz évvel ezelőtt tűntek el az országból, a legtovább a Dél-Nyírségben maradtak fenn a populációk. A szakemberek tervei szerint – a megfelelő létszámú tenyészállomány elérése, valamint a repatriációra alkalmas élőhelyek felmérése, és a kibocsátás technológiájának kidolgozása után – legkorábban 2010 őszén engedhetik vissza az első madarakat a természetbe. A nyírfajdokat nem vadászati célra szeretnék visszahonosítani, hanem a magyar fauna gazdagítása a cél.
Az orvvadászat Magyarországon szabálysértésnek számít, szemben például a spanyol, osztrák vagy német szemlélettel, ahol az idegen területen történő vadászat bűncselekmény – mondta a vadorzás büntetőjogi megítéléséről dr. Elek Balázs, a Debreceni Ítélőtábla bírája. Szigorúan a természetvédelmi érdekeknek alárendelve folyik vadgazdálkodás a Hortobágyi Nemzeti Park területén, a két fő vadászterület Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekszik – ismertette előadásában Sándor István igazgató. Iván János, a Nagyerdő Vadásztársaság elnöke az általuk alkalmazott élőhelyfejlesztési módszerekről számolt be. Szendrei László, a DE AMTC Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási tanszékének adjunktusa pedig a Fácántenyésztés és a kibocsátás hatása a természetes fácánállományok dinamikájára című előadásában a hazai törzsállomány csökkenés okait is összefoglalta. A Gömöri Vad Tanulmányi Vadásztársaság képviseletében a vadászjelöltek gyakorlati képzéséről Papp Zoltán, az Országos Magyar Vadászkamara Hajdú-Bihar megyei titkára és Szuromi Antal hivatásos vadász adott tájékoztatást.
Forrás: ForestPress
