Egy új kutatás kimutatta, hogy a törpepingvinek azokban az években, amikor bőséges táplálék áll rendelkezésre, kedvező hőmérsékletű a tengervíz és magas a szaporulat, gyakran kis csopotokban parádéznak a tengerparton. A kutatók szerint ennek stratégiai oka lehet. A parádézás a törpepingvineknél (Eudyptula minor) azt jelenti, hogy 5-10 fős csoportokban, összehangoltan, egy ütemre mozogva sétálnak a parton egy-egy – akár hetekig is eltartó – vadászat után. „A parádéra azon a tengerparti részen zajlik, ahol fészkelnek és pihennek” – állítja az Animal Behavior című szaklapban megjelent cikk.

„Valószínűleg nem pusztán szórakozásból menetelnek csoportosan, hanem azért, mert valami miatt megéri” – véli Andre Chiaradia, a tanulmány egyik társszerzője. Chiaradia, az ausztráliai Phillip-sziget Természetvédelmi Terület pingvinökológusa szerint a nyereség az állatok számára az lehet, hogy amennyiben a vízben is csoportosan, összehangolva mozognak, hatékonyabban elriasztják a ragadozókat, valamint könnyebben hozzájutnak a zsákmányhoz. Azokban az években viszont, amikor kevesebb a táplálék, a pingvin parádé sem olyan látványos, hiszen az olyan lenne, mintha csapatostul akarnának egy kis falatra rontani.

A kutatók 2001-től 2004-ig, négy költési szezonban figyelték meg az állatokat. A 2002. és 2003. évi kedvező szaporulat után a kolóniában számos parádézó csoport alakult ki, és különösen a reggeli és a délutáni órákban „buliztak”. A kutatók megfigyelték, hogy a kis csoportok többnyire az egymás közelében költő, és viszonylag hasonló fizikai kondícióban lévő, 5-11 éves felnőtt egyedekből alakultak ki.


Más pingvinfajokra is jellemző a parádé

Brenda Melton, a San Farnciscói állatkert munkatársa, aki az állatkert mintegy 50 Magellán-pingvinjét gondozza, elmondta, hogy ennél a fajnál is hasonló parádézás zajlik, de az nem kis csoportokban történik, hanem az egész kolónia együtt alkotja a felvonuló csoportot. Gyakran az egész kolónia együtt úszik a vízben, majd egyszerre térnek vissza. Melton szerint valószínűleg a Dél-Amerika partjainál élő Magellán-pingvineknél (Spheniscus magellanicus) is a ragadozók távoltartása és a jobb zsákmányszerzési stratégia miatt alakult ki ez a viselkedés.

A kutatók a jövőben arra akarnak választ kapni, hogy adott törpepingvin csoportok valóban együtt mozognak-e a vízben? „A közeljövőben felvevőkészüleket rögzítünk majd az állatokra, így a víz alatt is nyomon követhetjük őket, és választ kaphatunk a kérdésre” – nyilatkozta a hírügynökségeknek Andre Chiaradia.

A törpepingvin, mint neve is mutatja, a világon létező 17 pingvinfaj közül a legkisebb. Testhossza kevesebb, mint fél méter, tömege pedig mindössze egy kilogramm. Ausztrália délkeleti partjainál és Új-Zélandon él. A törpepingvint gyakran kékpingvinnek is nevezik, mivel a többi pingvinfajjal ellentétben nem barna vagy fekete, hanem kék árnyalatú tollazat borítja.

Forrás: NGO