Bár még nincs vége a vadászati szezonnak, a zalai vadásztársaságok egy részénél már most biztosak abban, hogy a vártnál gyengébb lesz az eredményük. A gazdasági válság hatása ebbe az ágazatba is begyűrűzni látszik. A sikeres lövést produkáló vadászok viszont elégedettnek tűnnek.

Élete első szarvasbikáját ejtette el Iklódbördőce közelében a németországi Wimsheim városából érkezett Helmut Freihofer. A vadász láthatóan boldog volt a mintegy hat-hét kilósra becsült trófea láttán, a magyar vadászok viszont azt mondják, ennél sokkal nagyobb agancsokat hordó vadak is rejtőznek a Lenti környéki erdőkben.

A legjobb példa erre az a kapitális trófea, amelyet éppen a tegnapi számunkban mutattunk be.

- Harmadik alkalommal vadászok itt - mondja a Stuttgarttól mintegy negyven kilométerre lakó Helmut Freihofer. - Azt megelőzően inkább otthon, valamint Ausztriában, Szlovéniában, illetve Horvátországban vadásztam őzekre, muflonra, zergére és vaddisznóra. Miután szerettem volna szarvast is lőni, kikérdeztem a Ljubljanában élő barátaimat, s ők szinte azonnal Magyarországot, azon belül is Lovászit ajánlották.

A német férfi nem bánta meg választását, elégedett a trófeával, amit az elbíráltatást követően magával is vitt. Szintén örömmel mutatta az általa ejtett bikát a Budapestről érkezett Piller György. A vasárnap kilőtt vad trófeája nagyobb, a szakemberek nyolc-kilenc kiló körülire becsülik.

- Több mint tíz éve járok Zalába vadászni - mondja Piller György. - Szinte nincs olyan alkalom, hogy ne látnék vadat, ez az itteni állomány gazdagságát mutatja. Korábban inkább őzre, vaddisznóra mentem, most viszont megkockáztattam egy szarvast is.

A budapesti férfi kísérővadásza, Wágner István a sikeres lövés kapcsán elmondta, végre tiszta idő volt, így biztosan lehetett célozni. Az idén ugyanis előfordult már, hogy ötvenméteres körön belül négy bika is bőgött, ám a sűrű köd miatt hagyniuk kellett a vadat. Piller Györgyöt ráadásul a szerencse sem hagyta cserben, a cserkelés, azaz a csendes erdei sétálás során több szarvast is látott, így ki tudta választani azt, amelyik trófeája otthoni gyűjteménye büszkesége lehet, de ki is tudja fizetni. Mert az sem titok, hogy a bérvadászat komoly bevételi forrást jelent a társaságok számára.

Az idei szezonban viszont éppen erre panaszkodnak a legtöbben. A lentiek egyelőre messze elmaradtak a terveiktől, de hasonlóképpen járt a Vörcsök Vadásztársaság, melynek titkára, Simon Zoltán szerint a kilövési tervükben szereplő hat bikával szemben eddig csak egy került puskavégre a területükön.

- Nem lehetünk elégedettek az idei szezonnal, mert elmaradtak az eredményeink az elvárttól - sorolja Náday Gyula, a lovászi székhelyű, de a környező települések külterületeinek egy részére is kiterjedő Olajbányász Vadásztársaság elnöke. - Nem volt igazán jó a bőgési időszak, mert a hormonok beindulásához hideg kell, szeptember elején pedig az is előfordult hogy nappal 37 fok volt, s éjszakára sem ment a hőmérséklet 17-19 fok alá. A bőgés tehát nem volt intenzív, ráadásául a Kerka völgyében a köd is nehezíti a dolgunkat. A harmadik problémánk, hogy a területünkön olajkutatást végeznek, ez is zavarja a vadat.

Érzékeltetve gondjaikat, Náday Gyula hozzáteszi: mióta ő a lovászi társaság elnöke, évente 20-25 bika került terítékre. Idén ezzel szemben még csak a tizenötödiknél tartanak. Ez komoly bevételkiesést jelent a társaság számára, például nem tudják miből fizetni a vadkárt. Ezért arra is gondoltak, hogy kártérítési igénnyel lépnek fel az olajkutatást végzőkkel szemben. A Vörcsök Vadásztársaság ugyanezt fontolgatja, Simon Zoltán szerint ott is a folyamatos robbantások, valamint az M70-es autóút kedvezőtlen hatásai űzik el területükön a vadat.

- A vadászatot is elérte a válság - folytatja Náday Gyula. - Kevesebb a vadász, akik jönnek, azok pedig kisebb bikákat szeretnének kilőni. Arra is rengeteg a példa, hogy amikor érdeklődnek nálunk, az az első kérdésük, hogy van-e árengedmény. Ilyen körülmények között a társaságok egyre nehezebben tudnak gazdálkodni.

Lázár Attila, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vadászati és halászati osztályvezetője szerint mindez azt jelenti, hogy a Zalában tavaly mintegy 80 milliós nyereséget termelő ágazat idén legjobb esetben is csak nullszaldós lesz. Néber Szilveszter, a Zala Megyei Vadászkamara titkára azt mondja, a vadászati eredményesség egyrészt a szerencse kérdése, de sok múlik a szakmaiságon is: tavaly volt olyan zalai társaság, amely csak panaszkodott, idén viszont ott lőtték a legnagyobb gímszarvast, aminek trófeája a maga 16,4 kilójával országos rekord is lehet. - Tény, hogy csökkent a vendégek száma - tette hozzá. - Még mindig a külföldi vadászok vannak többségben, a hazai vadászturizmus most van feljövőben. A válság miatt a külföldiek azonban elmaradoznak, a hiányt pedig a hazaiak nem pótolják.

Néber Szilveszter szerint fontos az anyagi okokra is kitérni. Míg idehaza egy közepes méretű gímtrófea körülbelül 1,2 millió forintba kerül, addig Afrikában ugyanezért az összegért a vadász tíz napot tölthet el, illetve tíz nagyvadat ejthet. Szerencsére a nagy távolság miatt még nem szoktak át tömegesen a magyar és más országokban élő európai vadászok az afrikai kontinensre, de a Magyarországnak egyéb konkurenciával is meg kell küzdeni. Mióta Románia és Bulgária az Európai Unió tagállama lett, egyre többen választják azokat a területeket. Romániában a medvevadászatnak van például nagy keletje. Egy magyar vadász számára a gímszarvas már megszokott trófea, ezért a medve az újdonság varázsát jelenti, ami gyakran vonzóbbnak bizonyul, mint a hazai piac kínálata. Tavaly 80 milliós nyereséget termelt az ágazat, idén jobb esetben is nullszaldós lesz.

Forrás: Zalai Hírlap