Az almásréti Farkaspatak nevű beerdősödött, 346 hektáros községi legelőn létesített vadaskertet tavaly az Ar-For cég, melynek nyolcvankét százalékos tulajdonosa egy székelyudvarhelyi üzletember, a többi kisrészvényes, felső-háromszéki magánszemély.
Olyan minőségű erdőben, mint a farkaspataki, ahol fából alig lehet valamicske jövedelmet előteremteni, a vadaskert létesítése a lehető legjobb befektetés. Kárt a faállományban nem tesz, a tulajdonos akár a fakitermelést is folytathatja. A vadaskert vadállományának több mint kilencven százaléka vaddisznó — mára számuk a telepített ötvenről mintegy kétszázra szaporodott —, de pár szarvas és muflon is él itt szabadon. A vadaskert bekerítve, kilenc kilométer hosszú, villanypásztorral felszerelt drótkerítéssel, amin a medve sem tud áthatolni. A közelmúltban ifj. Rancz Sándornak, a vadaskert ötletgazdájának, a kézdialmási magánerdészetet működtető Veresvíz Egyesület elnökének a meghívására első alkalommal léphetett a vadaskert területére idegen.

Vadaskertek Európában

Magyarországon jelenleg közel százhúsz vadaskert található, melyek kilencven százaléka disznót nevel, ahol évente huszonötezer külföldi és tizenötezer belföldi vadász fordul meg. Ausztriában mintegy négyezer, Németországban ötezer vadaskert működik, ám ezek zöme csak pár hektáros, vadászati célra nem használható.

Ha nálunk valaki vadaskertről hall, egyből a Bihar megyei Ţiriac-féle bályoki vadászpark jut eszébe, ahol bekerített területen vaddisznókat neveltek, és azokat évente kilőtték, jelentős hasznot hajtva az egykori teniszcsillagnak, Románia egyik leggazdagabb emberének. A televíziós csatornák jóvoltából egész világ láthatta az ott véghezvitt mészárlást, amit nem lehet vadászatnak nevezni. Talán ide vezethető vissza a mifelénk is tapasztalható ellenszenv a vadaskertek iránt. Romániában a rendszerváltás után, de főleg az utóbbi két-három esztendőben mintegy huszonöt vadaskert létesült. Működik Bákó megyében Hemeiuşi-on, továbbá Bukarest mellett, egy Nagyszeben mellett, hozzánk legközelebb a Brassó megyei Vulkánban. Székelyföld legismertebb vadasparkja a Szekelyudvarhelytől kb. harminc kilométerre található Ivó Vadaspark a Madarasi Hargita aljában. Belépési díj fejében engedélyezett a látogatása, és több őshonos vadfaj erdei környezetben való fényképezésére és megfigyelésére is lehetőség adódik. Háromszéken tudomásunk szerint az almásrétin kívül Zalánban és Szacsván létezik működő vagy még nem működő vadaskert. A tervezett zaláni vadaskert körüli cirkuszról lapunk több rendben is cikkezett.

Ez év májusában lakossági bejelentés nyomán két illegálisan működő vadaskertet fedeztek fel a megyei környezetvédelmi hivatal szakemberei. Az egyiket Miklósvár, a másik, háromszáz hektárost pedig Kálnok határában; azóta mindkettőt felszámolták, a kerítést lebontották.

Ifj. Rancz Sándor, a vadaskert megálmodója

Köztudott, hogy a magánerdészet csupán a kiadásait tudja fedezni a bevételeiből, ezért 2005-ben fogant meg ifj. Rancz Sándorban a vadaskert létesítésének gondolata. Úgy látta, hogy pluszjövedelmi forrást jelent majd a magánerdészetnek és a közbirtokosságoknak egyaránt. A felső-háromszéki közbirtokosságok közös kezdeményezése lett volna, ezért közgyűlést hívott össze, amelyre meghívta a kézdiszéki közbirtokosságok elnökeit és a polgármestereket, ugyanis ők képviselik a községek erdőtulajdonát. Ezen tisztségük révén kerültek elsőként kapcsolatba a vadaskerttel. Mindenki kétkedve hallgatta elképzeléseit, s habár nem nagyon bíztak a tervben, végül megszületett az AR-FOR cég, amely a vadaskertet lett volna hivatott működtetni. A cég részvényeit úgy osztották el, hogy hetven százalékot kaptak belőle a közbirtokosságok, a fennmaradt harminc százalék pedig magánkézben maradt, abból a meggondolásból, hogy amiben nincs magánérdek, hosszú távon nem működik. A részvények harminc százalékának megvásárlása nyitott volt, és kezdetben harmincvalahány magánszemély között oszlott meg. Már az elején nehézségekbe ütköztek, mivel a környéken abszolút vadásztatási joggal rendelkező vadászegyesület nem adta áldását a vadaskert létesítésére. Ennek szabotázsa, illetve a különböző fórumokon való folyamatos jelentgetések és kivizsgálások miatt nemcsak a SAPARD-pályázatuk vallott kudarcot, hanem a cég is működésképtelenné vált.

Szabotálta őket a vadászegyesület

A közbirtokosságok szintjén is gondok merültek fel, több faluban elégedetlenkedtek a tagok, ezért a cég hetvenszázalékos részvénycsomagját is piacra dobták, hogy vissza tudják fizetni a közbirtokosságoknak a befizetett alaptőkét. Egy magyarországi üzletember jelentkezett, aki a közbirtokosságokon kívül az ugyancsak visszakozó magántulajdonosok nagy részétől is felvásárolta a részvényeket. Csupán hat magánszemély tartotta meg papírját.

A többségi magyar tulajdonos hozott egy ciprusi befektetőt is a Richter & Gedeon konszern részéről, aki annyira jónak találta az elképzelésüket, hogy hajlandó lett volna kétszázezer eurót áldozni a vadaskertre. Sajnos, a területen történő vadászati jog körüli korábbi gondok nem szűntek meg, sőt, a saját érdekeit szem előtt tartó vadászegyesület minden szinten ellenük dolgozott. Ekkor merült fel az a lehetőség, hogy társként Kézdialmás önkormányzatát is bevonják az üzletbe. Ifj. Rancz Sándor személyesen terjesztette az elképzelést az ülés elé, amelyet hosszas vita után egyöntetű szavazattal elfogadott a kilenctagú tanács. Mivel nem sikerült a lehetséges ciprusi befektető által kitűzött határidőt betartani, így az — komolytalanságukra hivatkozva — visszalépett. 2007 őszén a magyar többségi tulajdonos is csupán tizenegy százalékot tartott meg a részvényeiből, a többit átadta egy székelyudvarhelyi magánvállalkozónak. Az ő befektetése révén indulhatott el a vadaskert létrehozása.

Alaptalan vádaskodások

Rancz Sándor alaptalannak tartja a híreszteléseket, pletykákat, miszerint az önkormányzat olcsó pénzért átjátszotta volna a vadaskert számára kijelölt területet a magáncégnek. — Akik ilyent állítanak, azoktól csak annyit kérdezek: tudják-e, hol van a szóban forgó terület? — teszi fel a kérdést a vadaspark gondnokaként. — Emellett a község területét senki nem vette el, hanem harminc évre bérbe adták, illetve beszállt a helyi tanács is társnak a vállalkozásba, ami minimum százezer eurót hoz a községkasszába, még akkor is, ha semmiféle nyeresége nincs a cégnek. A vadaskert területén található fa, illetve a belőle származó jövedelem is kizárólag a helyi tanácsot illeti meg, mi csupán vadgazdálkodást folytatunk. Még egyszer hangsúlyozom, nem változott semmi, csupán a vadászegyesület monopóliumát törtük meg, ami a vadásztatást illeti. Persze, az sem mellékes, hogy jelenleg közel tíz kézdialmási lakost foglalkoztatunk, tehát új munkahelyeket is teremtettünk.

Évi három és fél ezer eurós jövedelem

A szerződésbe foglalt számokat Molnár István, a község polgármestere ismertette: — A községnek 2800 hektár erdőterülete van, s az ezen folytatott vadászatért a vadásztársulattól évi hatvan eurót kaptunk. Ebből a területből különítettük el a vadaskert számára szükséges 346 hektárt, amely után alanyi jogon évi 3505 euró folyik be a község számlájára, amire még rá kell számítani az esetleges nyereség öt százalékát. A fennmaradt 2457 hektárért a község továbbra is megkapja a vadászegyesülettől a hatvan euró töredékét, azaz ötvenkét eurót évente. A község vagyonát képező és bérbe adott 346 hektárból harminc hektár legelő, ami semmiféle jövedelmet nem hozott eddig a községnek, és még csak földalapú támogatás sem jár érte, mint ahogy azt a rossz nyelvek híresztelik. Viszont az sem mellékes, hogy a szerződés értelmében a képviselő-testület már kétszer foglalhatta be évi költségvetésébe a 3505 eurós bért, holott a vadaskert még nem is működött.

Újabb fejlesztési tervek, a kukorica reneszánsza

Ifj. Rancz Sándor annyit még elárult, hogy a közeljövőben fejleszteni akarják a céget, az új tulajdonos a vadhúsfeldolgozásban is érdekelt. Ezért egy mellékágazatot kívánnak beindítani Kézdialmás területén, ami újabb 15—20 munkahelyet jelent. Emellett a vadaskert állatállományának eltartása érdekében nagy lesz a kereslet a gabonafélékre, különösképp a kukoricára, hiszen várhatóan két év múlva háromszázra szaporodik a vaddisznók száma, ami napi 1500 kiló törökbúzát tesz szükségessé. Ez azt jelenti, hogyha a kézdialmási mezőgazdászok idejében átállnak a búza-, árpa-, törökbúza-termesztésre, amelyre még támogatás is jár, és sikerül minőségi gabonát termeszteni, akkor nem kell majd azért aggódniuk, hogy hol adják el, mert lesz rá kereslet.

Séta a vadaskertben

Ifj. Rancz Sándor és Molnár István kíséretében egy rövid, két kilométeres sétát tettünk a vadaskertben. A vaddisznók nagyon szelíden viselkedtek, igaz, kan nem volt közöttük. Megtudtuk, hogy a vaddisznó családi közösségekben, csapatokban jár, ezt kondának nevezik. A csapat magját az öreg koca jelenti, a süldőkkel és a malacokkal. A kondához lazán vagy szorosabban kötődve további állatok is csatlakozhatnak. Gyakran az előző évi fiatalok is a közösségben maradnak, amíg ivarérettekké nem válnak. A kanok csak a szaporodási időszak kezdetekor, novemberben csatlakoznak a kocákhoz. A vaddisznó mindenevő, tölgy- és bükkmakk, valamint mindenféle, a földön elérhető gyümölcs mellett férgeket és más, a talajban talált állatot is fogyaszt. A vadaskertben az állatok szemes kukoricát kapnak. A vaddisznók párzási, búgási ideje november és január közé esik. A vemhességi idő 16—21 hét, az alom 4—10 malacból áll. A koca malacozás előtt kis mélyedést készít, amelyet puha levelekkel, gazzal bélel ki. A malacok világosan és sötéten csíkozottak. Szemük nyitva van, és alighogy megszáradtak, máris követik anyjukat. A malacok kb. három hónapig szopnak, ettől kezdve már szilárd táplálékot is fogyaszthatnak. Féléves korukra önellátóak. Kb. kilenc hónappal később már süldők, színezetük a felnőtt állatokéhoz hasonló. A vaddisznó a szabadban tizenkét évig élhet.

Sétánk során kalauzaink egy névtelen német katonasírt is megmutattak. Habár a régi keresztnek csak a maradványa maradt meg, valaki két faágból egy másikat készített. Ifj. Rancz Sándor tervei között egy új emlékjel felállítása is szerepel.

Több kondával is találkoztunk, olyan kocát is láttunk, amelyik alig egy-két méterre haladt el mellettünk. A vadaspark gondnoka a vadállatfajokban rejlő turisztikai lehetőséget is ki szeretné aknázni. A közeljövőben a szervezett turista- és tanulócsoportok lesről eredeti környezetükben figyelhetik majd meg a szarvast, a muflont és a vaddisznót.

Forrás: Háromszék.ro