A Kovászna megyei termelők úgy döntöttek, hogy az erdei tisztásokon gabonaféléket vetnek a mindig éhes vaddisznók és a szelíd tekintetű őzek számára. A döntés oka prózai: sok bosszúságot és jelentős anyagi károkat okoznak a vadak az erdélyi gazdáknak is. A dálnoki Varga Lőrinc egyike a kárvallottaknak. Már begyűjtötte a termést, de így is jól látszik az okozott kár. Elkeseredetten mutatja kéthektáros kukoricaföldjét, melynek 80 százalékát tönkretették a vaddisznók.
- Az erdő nagyon messze van innen, úgy 3-4 kilométerre, de a vadak ide járnak évek óta – kesereg a gazda.
László Béla, a Kovászna Megyei Vadász Egyesület igazgatója a sérült egyedek számára kialakított erdei karám mellett magyarázza a jelenség legfőbb okát.
- Csökkent az élőhely fönt az erdőkben. Tele van legelő állatokkal, kirándulókkal, motorosokkal, fakitermelőkkel. Érthető, hogy a vadak kiszorulnak a saját élőhelyükről.
A legtöbb vadkárt a bodoki határból jelentették. Az ottani vadőr, Farkas Ferenc szerint a megyében mintegy 1200 vaddisznó és közel 500 medve van, jóval több, mint ahány számára élettér van. Mint mondja, nem tudnak annyi vaddisznót se kilőni, amennyi szükséges lenne, mert nem kapnak annyi kilövési engedélyt.
- Az elmúlt 10 évben több száz vadkárra vonatkozó panaszt iktattak az önkormányzatnál – összegzi a tényeket Márton László, Dálnok polgármestere. - Azokat, annak rendje és módja szerint továbbítottuk az illetékeseknek, de választ még egyikre sem kaptunk. Egyébként nem az a kár, amit a vadak megesznek, hanem amit letaposnak.
László Béla túlzottnak találja a becslések mértékét.
- A bejelentett káradatok légből kapottak. A földek összesen nem érnek annyit, mint amennyit a gazdák felértékeltek a károkra.
A román törvények szerint a gazdák csak akkor jogosultak kártérítésre, ha bizonyítani tudják, hogy éjjel-nappal őrzik, vagy őriztetik földjeiket, és mégis megtörtént a baj. Ilyen jogi környezetben alig van esély kártérítésre.
- Soha senki nem kapott 5 banit sem – mondja Varga Lőrinc. - Mindig csak a panasz marad. Bepanaszoljuk, egymás között is elpanaszoljuk, a tanácsnál is panaszoljuk, azután semmi.
Dálnok polgármestere abban reménykedik, hogy miután az általa vezetett Vadvilág Egyesület megkapja az engedélyt, hogy vadászterületként használja a környékbeli, magántulajdonban lévő erdőket, megoldják a helyzetet.
- Ha mi ez a területet megkapjuk, akkor a vadaknak vetünk búzát, rozsot, borsót, kukoricát. Akadnak az erdők között olyan területek, amit a teheneink nem legelnek, és szerintem, ha ott takarmánnyal ellátjuk őket, akkor a vadak nem igyekeznek a falu határában található földekre, mezőkre.
A szakemberek szerint az elképzelés nem hozza meg a várt eredményeket.
- Ma is vannak tavasszal bevetett vadföldjeink, műveljük őket, hogy visszatartsuk a vadakat – mutat körbe Farkas Ferenc. - De hiába, azok így is lejönnek a falu határába.
- Ahol vaddisznó van, ott kár is lesz – szögezi le László Béla. – Hiába minden. Amikor a búza viaszérésben van, a zab viaszérésben van, a kukorica tejes, a vaddisznó rá fog járni.
Az elmúlt időszakban látványosan elszaporodott Háromszék vadállománya. Az eddigi 1-2 utód helyett már hármat, sőt négyet is felnevel egy-egy anyamedve. Az idei kitűnő makktermés a helyi erdőkben nem csorbította a mezei préda iránti érdeklődést, viszont egész vaddisznócsordákat vonzott a megyébe.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/a_vadak_kiszorulnak_az_erdokbol
