Az ősember a közhiedelem szerint nagyvadra vadászott, ám egy spanyolországi barlangban fellelt több tucat lerágott madárcsont arról tanúskodik, hogy a szárnyaspecsenyét sem vetette meg.
A bukórécék (Aythya) szám szerint 202 csontjára Valenciában, az úgynevezett Bolomor-barlangban leltek. A csontleletek korát 150 ezer évre becsülik a tudósok - olvasható a Discovery Channel hírei között.

Az egykori barlanglakók nem lehettek túl finnyásak, a csontokról a húst kőeszközökkel és fogakkal vágták, rágták le, vagyis az esetek legalább egy részében nyersen fogyasztották a szárnyasokat.

A leleteket elemző spanyol kutatók - Ruth Blasco és Josep Fernandez - három olyan jellegzetességet regisztrált a csontokon, amelyek arról tanúskodnak, hogy egykori barlangi szárnyaslakomák maradványáról van szó. A vágásnyomok egyaránt megtalálhatók a bukórécék szárny- és lábcsontjain, másrészt a csontvégek, amelyeken kevés a hús, megégtek, ráadásul emberi fognyomokat regisztráltak a kutatók a szárnyasok végtagcsontjain.

Annak ellenére, hogy a Bolomor-barlangban egyaránt megtalálhatók a neandervölgyi ember és a Homo sapiens nyomai, a récepecsenye maradványait megőrző földtani réteg mégis azt bizonyítja, hogy a modern ember falatozott egykoron a sültből.

A leletek, amelyekről a Journal pf Archaeological Science című szaklapban számolnak be a kutatók, arra engednek következtetni, hogy kontinensünk ősi lakosai sokkal változatosabb étrenden éltek, mint eddig feltételezték.

Forrás: MTI