Egyre nagyobb károkat okoznak a hódok a hansági és a szigetközi erdőkben. Egy-egy helyen akár 40-50 fát is kidöntenek, amelyekkel nem egyszer elzárják a víz útját és elárasztják a környező erdőket. Egyes természetvédelmi szakemberek szerint a hódokat már nem lehet kordában tartani, ráadásul az általuk okozott kárt az állam nem téríti meg. A Magyarországon száz évvel ezelőtt kipusztult állatot tíz éve kezdték visszatelepíteni.
A Győr-Moson-Sopron megyei Tárnokréti határában egy egész fasor árulkodik a hódok természetalakító tevékenységéről. A rágcsálók fákat döntenek ki, amelyekkel felduzzasztják a kis folyókat, az ágakból pedig hódvárat építenek. Az elszaporodott hódok azonban egyre nagyobb károkat okoznak az erdőkben. Többször előfordult, hogy mesterséges gátjaik miatt erdők kerültek egész évre víz alá. Így aztán, aminek a természetvédők örülnek, annak az erdőtulajdonosok egyáltalán nem.
Kovács Gábor lébényi polgármester a Független Hírügynökségnek azt mondta: a probléma megoldására összefogtak a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal és a gazdálkodást, valamint az árvízvédelmet leginkább veszélyeztető helyeken szétszedték a hódvárakat.
Egy - a neve elhallgatását kérő - természetvédelmi szakember elmondta: a hódok olyan mértékben elszaporodtak a Hanságban és a Szigetközben, hogy már nem tudják kordában tartani őket. A hód védett állat, a természetvédelmi törvény szerint az általa okozott kárt az állam nem téríti meg.
A hód 100 évvel ezelőtt kipusztult Magyarországon, visszatelepítése 2000-ben kezdődött meg a Győr-Moson-Sopron megyei Király tónál. A program sikeres volt, a hódok azóta elszaporodtak, és ma már becslések szerint 80-100 hódcsalád él a térségben.

Forrás: MTV