VIJJOG A FŰRÉSZ, „VÁLASZTÉKQLJÁK" A FATÖRZSET, SOK A „SARANG"
Vijjog a fűrész. A kidöntött fatörzset traktor vonszolja a munkapadra. Ott a „hosztoló és választékoló" hosszabb-rövidebb darabokra vágja. Szépen sorakoznak a „sarangok"... Ilyen szakszavak is röpködtek tegnap a sándorfalvi erdőben. A Dalerd Zrt. szegedi erdészetéhez tartozó 9200 hektáros területen hét favágó brigád dolgozott.
Eljött a fanyűvők ideje. Az erdőn zömében télen aratnak. Vagyis - ahogy Soós Zoltán, a Dél-alföldi Erdészeti Zrt. szegedi erdészetének igazgatóhelyettese mondta - „a vegetációs időn kívüli, vagyis a szeptembertől február végéig tartó időszak a fakitermelésé". Az alföldi erdőket telepítették. Az állami területeket kezelő Dalerd Zrt. az erdőfelügyelőség (esetenként a nemzeti park és a természetvédelmi hatóság) által is jóváhagyott éves erdőgazdálkodási terv alapján és nem véletlenszerűen vezényli a fakitermelést. A céghez tartozó szegedi erdészet 92O0 hektáros területén a 11 kerületből hét helyen tegnap is dolgoztak a favágók. Az igazgatóhelyettes kedden Csongrád és Dóc határában, tegnap Vásárhelyen és Sándorfalván ellenőrizte a munkát. Ez utóbbi helyen, a természetvédelmi területen hét fanyűvőt találtunk. A favágást - a kerületi erdész ellenőrzésével - Bozsó Zoltán és csapata végezte. A 14 éve fakitermelési engedéllyel rendelkező vállalkozó 4 fős brigádot vezetett.
Az egyik kijelöli, és motoros fűrésszel kidönti a fát. A másik a traktorral a rögtönzött munkapadra húzza. A harmadik favágó „választékolja", vagyis - minél jobban hasznosítva a fatörzset - földarabolja. A negyedik a rönköket elhordja és kialakítja a méterszer méterszer 1,70 méteres „sarangokat", ami egy köbméternyi fát jelent. A favágók munkája nyomán tegnap három helybeli szedte össze a vékonyabb ágakat, s takarította föl a területet. Ők - a kerületi erdész ellenőrzése után és az általa szabott áron - elvihetik az összegyűjtött fát. „Tő mellett", vagyis szinte azonnal, a vágás után a sarangokba rakott tűzifának valót a lakosság megvásárolja, ami marad, azt valamelyik tüzéptelep tulajdonosa veszi meg, s adja tovább - felárral. De a sándorfalvi fa egy kisebbik részét az ipar dolgozza fel.
- „Előhasználati favágás" (például tisztítás, „törzskiválasztó és növedék-fokozó" gyérítés) lesz 500 hektárnyi erdőnkön. Ilyen, a sándorfalvihoz hasonlatos „véghasználati" vágás ebben a szezonban 150 hektár erdőt érint. Ezt követően fölújítjuk az érettségi kort elért, ezért kitermelt erdőt - magyarázta Soós Zoltán. Például az itteni akác, fenyő és hazai nyárfa helyére őshonos fafajként szürke, fehér és fekete nyár kerül már az idén. Indul a körforgás: a most telepített nyárfaerdőt 40-50 év múlva lehet kivágni, vagyis „learatni”.

ÚJSZÁSZI ILONA


Itt is lopják a fát
Lopnak fát a Csongrád megyei erdőkből is, de nincs szervezett és illegális fakitermelés - összegezte több év tapasztalatát Vass Sándor. A Dalerd Zrt. vezérigazgatója szerint ezen a vidéken „nem szokás" ellopni, vagyis kiirtani egy egész erdőt, igaz, kevesebb is az erdős terület, mint az ország északi részén. Aki mégis lop fát, az szociális okból teszi, vagyis már nincs pénze tüzelőre se.
Ugyanakkor az erdőgazdálkodás itteni hagyománya, hogy például fakitermelés idején, aki jelentkezik, gyűjthet ágfát, amit rendkívül olcsón (kocsinként ezer forintért) hazavihet. így segít a fával tüzelő szegényebb embereken a zrt, miközben a cég is jól jár, mert tiszta lesz az erdő.

KERESLET - A szegedi erdészettől - a most vágott akác köbméterét (nagyjából 10 mázsa) bruttó 15 ezer 600, a fenyőt és más lágy fákat 7800 forintért lehet elvinni. A fa mázsája a rókusi tüzéptelepi akácból (mérettől függően) 1900-2480. Az e télen kidöntött, és bizonytalan eredetű tölgyfa mázsájáért egy kübekházi hirdető 1980 forintot kér.

Forrás: Délmagyarország