A kemény fát lágy féreg eszi meg (Ujgur közmondás). Új remény a szú elleni védekezéshez Kanadában
A Brit Kolumbiai Egyetem kutatói felfedeztek néhány olyan genetikai titkot, ami kártevők és betegségek leküzdésére teszi képessé a fenyőket. A kutatók új, meghatározóan fontos ismereteket tártak fel az erdők természetes védekezési rendszeréről – olvasható a sciencedaily oldalon. Joerg Bohlmann professzor szerint ez a genetikai elemzés lehetővé teszi, hogy az erdőművelési, nemesítési programok megerősítsék az erdőnek azt a benne rejlő ellenálló képességét, amivel időben vissza tudja verni olyan rovarok támadásait, mint amilyen a tartományban hírhedtté vált szú is. 
Bohlmann és kutatótársa, Christopher Keeling a lúcban lévő oleogyanta genetikai összetételét, alkotó elemeit tárták fel, felfedezve azt a kifinomult képességét, mellyel olyan, állandóan képződő vegyi anyagok bonyolult vegyületét képes előállítani, amelyek megvédik a fát a különböző kihívásoktól.
– A tűlevelűek a legősibb és a leghosszabb ideje a Földön élő növények közé tartoznak. Azért kezdtünk a könyvbe, hogy megértsük, miként voltak képesek ezek a fák évezredeken át, dacolva a rovar generációk és a betegségek támadásaival, egy-egy helyen fennmaradni – mondták a kutatók.
Kutatásuk a tűlevelűek molekuláris biokémiáját vizsgálta, annak kölcsönös hatásait a szú genomjával és a szúhoz társítható gombafertőzésekkel.
Annak kitalálása, hogy hogyan működnek ezek a természetben előforduló védelmi rendszerek, jelentős hatással lehet a hosszú távú fenntartható gazdálkodásra és a kanadai erdők egészségi állapotára.
Bohlmann – aki Brit Kolumbia erdőért és legelőkért felelős minisztériumának, az erdőgazdaságnak, a kanadai erdészeti szolgálatnak végez kutatásokat, tanít az egyetem (UBC) botanika és erdőtudományok tanszékén –, az egyik vezetője annak a nem rég meghirdetett 4 millió dolláros projektnek, amit a Genome BC és a Genome Alberta támogat a hegyi szúfertőzés genomikai vizsgálatában.
A rovarkártevők és a patogének évente dollár milliárd nagyságrendű veszteségeket okoznak Észak-Amerika és Európa fenyőkre alapozott fagazdaságainak. A kanadai Brit Kolumbiában, amióta a hegyi szú járvány az 1990-es évek közepén feltűnt, a fenyvesek közel 40 százalékát pusztította el.
Ez a mostani, a valaha feljegyzett legnagyobb szúfertőzés Kanadában, Brit Kolumbia tartományban 13 millió hektár elszürkült és vörös, elhalt fenyőt hagyott hátra.
Bohlmann vezeti az erdő egészségének genomikájával foglalkozó UBC és nemzetközi kutatási programot az egyetem Michael Smith nevét viselő multidiszciplináris kutatóközpontjában.

Forrás: Forestpress