Európai erdők a számok tükrében – Amint arról korábban beszámoltunk, az Európai Erdők Védelméről Miniszteri Konferencia elé az UNECE és FAO által készített értékelést terjesztették az európai erdők állapotáról. A jelentés a fenntartható erdőgazdálkodás valamennyi kritériumáról szól, megfelelő ismereteket nyújt az erdészeti politika döntéshozói számára, és rámutat az esetlegesen nem fenntartható körülményekre néhány ország mutatói tekintetében. Ezúttal az európai erdők egészségi állapotáról esik szó. Bár a levegő minősége javult Európában, a fák még mindig stressznek vannak kitéve. További emisszió csökkentés szükséges ahhoz, hogy az erdei ökoszisztéma egészsége és vitalitása javulhasson.
Az utóbbi években csökkent ugyan a légszennyezés és lerakódás mértéke, különösen a kéné, a korábbi évek lerakódásai viszont felhalmozódtak a talajban, ami magasabb nitrogén, szulfátszinthez és a talaj savasodásához vezethet, s mindez a környezeti stressz és a változó éghajlati viszonyok iránt sérülékenyebbé teszi az erdőt.
A koronaállapot stabilizálódott, de a legtöbb régióban még mindig magas a lombvesztés, ami jelzi, hogy csökkent a fák ellenálló képessége a kedvezőtlen, ártalmas környezeti hatásokkal szemben. Az ezzel a jelenséggel összefüggő károsanyag kibocsátás további csökkentésére van szükség ahhoz, hogy a lerakódó anyagok a kritikus terhelési szint alá kerüljenek.
Az európai erdők komoly viharkárokat szenvedtek el, és az erdőtüzek továbbra is nagy kihívást jelentenek.
1999 óta nagy viharkárok szinte éves gyakorisággal fordultak elő Európában. Több százezer hektár erdő égett le évente, ám, miközben az erdőtüzek száma nőtt, nem növekedett (2000-2005 közötti időszakban) a leégett területek nagysága, ami sok ország esetében, főként a hatékonyabb tűzoltásnak köszönhető.

Forrás: Forestpress