A szúnyogirtás – pontosabban szúnyoggyérítés, hiszen a maradéktalan kiirtás egyrészt nem lehetséges, másrészt nem is kívánatos – a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. számára is rendszeresen visszatérő feladat.
Lehet barátság a baktérium és az ember között? Bár a kérdésnek látszólag nincs sok teteje, az biztos, hogy a Bacillus thuringiensis izraelensist legalábbis képletesen a keblére ölelhetné az emberiség. Hiszen ez termeli azt a fehérjét, mely képes már a bölcsőjében elpusztítani nyári életünk egyik legkíméletlenebb megkeserítőjét, a csípőszúnyogot.
A szó szoros értelemben a bölcsőjében: ugyanis ez a fehérje a vízbe juttatva igen gyorsan örökre elnémítja a majdani zümmögő vérszívók falánk lárváit. Ezt a szúnyogoktól őrületbe kergetett, érző lények számára felvillanyozó jelenetet számos érdeklődő nyugtázhatta Pörbölyön.
A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. ökoturisztikai központjában dr. Szepesszentgyörgyi Ádám (PhD) entomológus – azaz a hatlábúakkal foglalkozó tudós – kis adag hatóanyagot csepegtetett abba az áttetsző műanyag edénybe, melyben gyanútlan, ám szúró szájszervüket növesztő moszkitókezdemények úszkáltak, más apró, a légynek sem ártó, ízeltlábú vízi lényekkel együtt.
Nem telt el sok idő, és az összes szúnyoglárva befejezte földi pályafutását, míg a többi teremtmény továbbra is vígan lubickolt a vízben. Íme, a biológiai védekezés számtalan előnye látványos bizonyítást nyert.
A szúnyogirtás – pontosabban szúnyoggyérítés, hiszen a maradéktalan kiirtás egyrészt nem lehetséges, másrészt nem is kívánatos – a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. számára is rendszeresen visszatérő feladat. A hónap elején közel húszezer hektárt öntött el a Duna az ártéren és most is jelentős területek vannak víz alatt. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az erdőben, hanem annak környékén is szúnyoginvázió várható, jóllehet már most is a kelleténél jóval több vérszívó támad mélyrepülésben a közeli településeken.
A pörbölyi rendezvényen Bodor László, a Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási osztályvezetője elmondta: a szúnyogfelhők ártanak az idegenforgalomnak, emellett pusztulásba kergethetik a szarvas- és az őzállomány szaporulatának akár 10-15 százalékát is. Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy az erdőgazdaság az eddigi kémiai – vegyszeres – gyérítés után kísérleti jelleggel az előadóteremben és a terepen egyaránt bemutatott biológiai módszert kívánja alkalmazni.
Az előnyök közé tartozik többek között az, hogy a hatóanyag környezettiszta, kijuttatása egész nap végezhető, huszonnégy óra alatt a lárvák több mint kilencven százaléka elpusztul, s mindezeken túl ez a megoldás jóval olcsóbb, mint a repülőgépes permetezés.

Forrás: Teol