Az igazi vadász leginkább a természetben érzi otthon magát, ahol - miként azt a legismertebb magyar vadász, Széchenyi Zsigmond megfogalmazta - "testet-lelket újjáélesztő erdőzúgást, szabadságot és magányt talál". A kecskeméti Petőfi Vadásztársaság tagjait a közelmúltban egy-egy nyúl- és rókavadászatra is elkísértük. A havas tájon járva önkéntelenül is adódott a kérdés, hogy melyek a téli vadászat, illetve vadgazdálkodás sajátosságai. A társaság elnökét elsőként erről faggattuk. Szigorúan szabályozott passzió

- A vadgazdálkodásnak szerves része a vadászat, amely az állatállomány szintentartásának egyik eszköze és módszere - mondta Biczók László. - Ez természetesen egyúttal a szórakozása is a vadászattal foglalkozó embereknek. Téli időszakban azonban ennél is fontosabb az etetés, az itatás, és a vadak sószükségletének biztosítása, ami költségeinknek egy igen jelentős hányadát teszi ki. A természetes víz szinte teljesen eltűnt a területünkről, ezért nagyon sok itatóhelyet létesítettünk, amelyeket folyamatosan töltünk.

- Hogy alakult eddig az idei tél?
- Hosszan tartó hidegek szerencsére nem voltak, és a lehullott hó mennyisége sem befolyásolta károsan a vadgazdálkodást. Egy rövid időszak volt, amikor az ónos esők miatt lefagyott hó alól nehézséget okozott az állatoknak az élelem kikaparása, de az enyhülés ezt a problémát is megoldotta. Az olvadásnak köszönhetően jelenleg elegendő víz is van.

- A laikusok gyakran azt hiszik, hogy vadász gondol egyet, és elejt egy-két állatot. Hogy van ez valójában?
- A vadászat nagyon szigorú szabályok között folyik, a minden megyében igazgatósággal rendelkező Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal felügyeli. Minden területre elkészül egy tízéves vadgazdálkodási üzemterv. A legutóbbi 2007 februárjában járt le. Emellett van éves vadászati idény is, amely ugyancsak terv alapján zajlik. Ennek a tervnek az elkészítéséhez becslésen alapuló számításokkal kell meghatározni az adott vadászterületen élő fajok egyedszámát. Meg kell határozni, hogy mennyi az a vadkilövési keretszám, amit a társaság szeretne elérni. Ezt a hivatal felülvizsgálja, és ha megfelelőnek találja, akkor jóváhagyja.

Veszélybe kerülő vadállomány?

- Hogy áll most az engedélyekkel a Petőfi Vadásztársaság?
- Ebben a vonatkozásban vannak problémáink. Mint említettem, a legutóbbi tízéves vadászati ciklus 2007. február 28-án ért véget. Társaságunk már ezt megelőzően megkezdte az előkészületeket a következő tíz éves üzemterv kialakítása érdekében, de sajnos nézeteltérésbe kerültünk a szomszédos, helvéciai földtulajdonosi közösséggel. Ez utóbbi közösségből ugyanis több tulajdonos jelezte azt a szándékát, hogy kecskeméti társasághoz kíván csatlakozni. Ebből egy peres eljárás alakult ki, amely jelenleg is folyik. Szerettük volna az ügyet közös megegyezéssel rendezni, ezt azonban a felperes helvéciaiak a mai napig hátráltatják.
Így a Petőfi Vadásztársaság pillanatnyilag nem adhatja be engedélyezésre a tízéves tervét, emiatt viszont csak korlátozottan vadászhatunk. Ez rendkívül kedvezőtlenül hat gazdálkodásunkra, de ennél is nagyobb baj, hogy ugyanezt mondhatjuk el a vadállomány tekintetében is. Ha ugyanis a fácánkakasok túlszaporodnak, veszélybe kerülhet a faj egészséges ivararánya. Az őzek esetében a többletszaporulat kilövése azért lenne fontos, hogy az állomány egyedeinek megfelelő életterét biztosítani tudjuk. A problémára rövid időn belül meg kell találni a megoldást, mert különben hatalmas károk keletkezhetnek.

Orvvadászok alkonya

- Ha már a károkat említette: mi a helyzet az orvvadászokkal?
- Az orvvadászat országos probléma. Hatványozottabban az úgynevezett nagyvadas területeken jellemző, de sajnos előfordul nálunk is. Visszaszorítására nagy hangsúlyt fektetünk. Két hivatásos vadászunk folyamatosan járja a területet, és bizony szednek össze csapdákat és egyéb orvvadászeszközöket. Ebben a munkában leglelkesebb tagjaink is részt vesznek, így összességében az orvvadászat társaságunk számára nem okoz komoly gondot.

- Mi adja az ön számára a vadászat szépségét, és elfoglalt cégvezetőként miért vállalta fel egy vadásztársaság elnöki teendőinek ellátását?
- A Szekszárd melletti Decsen láttam meg a napvilágot, és a Gemenci erdőben már gyermekkoromban belém ivódott a természet szeretete. Mivel munkám során mindig sok emberrel foglalkoztam, illetve foglalkozom ma is, így ebből a szempontból nem jelent problémát számomra a vadásztársaság elnöki teendőinek ellátása. Az már annál inkább, hogy évről évre egyre több adminisztrációs feladattal jár. Ennek ellenére szívesen csinálom, mert közösségi embernek vallom magam, és a vadásztársaság, tágabb értelemben pedig az egész vadásztársadalom egy nagy közösség. Itt nem számít, hogy valaki gyári munkás, művész, vagy éppen miniszter, nálunk mindenki egyenlő.

Forrás: Kecskeméti Lapok