A Kaszaper-Végegyházi Földtulajdonosok Vadászati Közössége tagjai megelégelték, hogy a közös képviselőjük helyettük bérvadászokkal vadásztat, még hajtónak sem kellettek. Visszahívták a közös képviselőt, aki szerint ez szabálytalan volt. A közösség állításait rágalomnak nevezte. A vad az állam tulajdona, a vadászati jogot a földtulajdonosok gyakorolják saját jogon, vagy bérbe adhatják. Az előbbit választotta a Kaszaper-Végegyházi Földtulajdonosok Vadászati Közössége.
— A közösség 2007 márciusában alakult, 3000 hektár terület, több mint 300 földtulajdonos tartozik hozzánk. Ekkor választottuk meg közös képviselőnek Kabódi Lajost — mondta a jelenlegi közös képviselő, Kun Béla. A közösség több tagja megerősítette, súrlódások alakultak ki a földtulajdonosok és Kabódi Lajos között.
— Jószerével egyedül vadászott a területen, még hajtónak sem kellettünk. Máshonnan hozatott vadászokat és hajtókat. A lelőtt vadakat állítólag szétosztotta a vadászatok résztvevői között a „segítség” fejében. Ajándékba kapták a vadászati lehetőséget és a vadat. A területünk kötelező kilövési „kvótája” évi 120 fácán, 10 őz, több mint 100 nyúl. A fácán darabja 3000 forint, a nyúl 8000. Az őzekből lőttek ki ezüstérmes és aranyérmes példányt is. Egy aranyérmes őz akár fél millió forintot is érhet — folytatta Kun Béla.
Soós Sándor földtulajdonos szeretett volna vadászni.
— Azt a választ kaptam, ha lehetőség nyílik rá, hív. Nem hívott. Egy árlistát kaptam, amin olyan árak szerepeltek, mint amennyiért a bérvadászoknak szokták kiajánlani a vadat. A földtulajdonosok máshol jelépes összegért vadásztak, mert részt vettek a vadgazdálkodásban.
— Meguntuk a kiskirályságot — ezt már Bacsa Jánostól tudjuk. A földtulajdonosok több mint 50 százaléka aláírta a rendkívüli közgyűlés összehívását, ahol visszahívták Kabódi Lajost. Az új képviselő Kun Béla lett.
— Az elszámolás a mai napig nem történt meg. A 900 ezer forintunkból körülbelül fél millió forint eltűnt, ezért a volt közös képviselőt feljelentettük — vette át ismét a szót Kun Béla, aki azt is elmondta, amióta nem Kabódi Lajos a közös képviselő, vadásznak. A télen összeadták a takarmányt a vadetetésekhez, magasleseket építettek, dolgozik a közösség.
Kabódi Lajos azt állítja, mindenben a vadászati törvény szerint járt el.
— Könyörögtem, hogy jöjjenek vadászni, de nem jöttek. A kilövési tervet teljesíteni kellett, különben büntetést kaptam volna. A vadászat nem csak lövöldözésből áll, vadgazdálkodásból is. A máshonnan hívott vadászok segítettek a kilövésben, vadetetésben, magaslesépítésben. Hoztak traktort, terepjárókat. Az ő „jutalmuk” a lövés volt. A vad hűtőládába került, amit a földtulajdonosok ettek meg a vadászbálon. Körülbelül 1 millió forint értékű vadat is kaptak a kaszaperiek.
Kabódi Lajos a 900 ezer forint sorsáról annyit mondott, a pénztárkönyvben benne van, hová ment az összeg. A vadászbál 300 ezer forintba került, a telekkönyvi kivonatok 216 ezer forintba. Elmondása szerint e mellett többszázezer forintot tett a „közösségbe”.
— Azt mondják rám, hogy kiskirálykodtam. Be kellett tartatni a vadászati törvényt. Kemény voltam, szigorú és kioktató. Ez veszélyes üzem, nem mehet mindenki a saját feje után.
Kabódi Lajos úgy véli a visszahívása törvénytelen volt. Szerinte senkit nem lehet a tudta nélkül, távollétében leváltani.
A rendelkezésünkre álló anyagok szerint a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága törölte a nyilvántartásból Kabódi Lajost, mint közös képviselőt. A közgyűlés összehívását, a visszahívást szabályosnak ítélték. Ez ellen fellebbezett az érintett. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (másodfokú hatóság) helyben hagyta a határozatot. Kabódi Lajos a Békés Megyei Bírósághoz fordult, kérte, a per jogerős befejezéséig az eredeti állapotot állítsák vissza. A kérelmet elutasították, ami ellen Kabódi Lajos a Fővárosi Ítélőtáblánál élt fellebbezési jogával.
Forrás: Beol
