Számos módja van annak, hogy a gazdasági erdőkben élő siketfajd és más vadon élő fajok környezetét javítani lehessen.Ezek az eljárások nem feltétlenül költségesek. Az erdőtulajdonosok vadgazdálkodási üzemtervekre visszavezethető veszteségei nem érik el az egy százalékot – olvasható a forest.fi oldalon.
A fajdféléknek kedvező erdőgazdálkodási módszerek hosszabb távon még pozitív hatást is eredményezhetnek a lombos fák nagyobb aránya miatt. Ari Holappa a finn erdészeti központ munkatársa szerint, a vadnak kedvező erdőgazdálkodási tervekben az egyik kihívás a dél-finnországi erdőbirtokok kis mérete.
A siketfajd (Tetrao urogallus) ezeknek az erdőknek szépséges madara.
Egy siketfajd territóriuma akár 10-20 erdőbirtokon is áthúzódhat, ezért a gazdáknak együtt kell működniük, ha a siketfajd számára megfelelő körülményeket szándékoznak létrehozni.
A tulajdonos érdekeltségétől függ, hogy számításba veszi-e vadat az erdőgazdálkodásban. Az üzemtervezők ki tudják kalkulálni azokat a költségeket, amibe például a dürgési terület, vagy a táplálkozásához fontos fák megkímélése kerülhet. Ezek a kis dolgok számottevő hatással járnak.
Többet szeretnének tudni a finn erdők birtokosai a saját erdejükről. Megváltozott a finn erdőgazdák magatartása a vadgazdálkodás iránt az utóbbi években. A Hame-Uusimaa Erdészeti Központ üzemterv készítője, Ville Tervo elmondta, hogy már az 1990-es évek kezdetétől próbálkoztak az új viszony népszerűsítésével, sokáig csekély sikerrel.
Jelenleg a helyzet az, hogy az erdőtulajdonosok szeretnének többet megtudni az erdejükről. A vadgazdálkodási üzemterv egyik célja legalább annak biztosítása, hogy ismerethiány miatt az erdőtulajdonos ne okozzon semmi kárt a vadnak. Azok, akik kint vannak az erdőn, megtanulják azonosítani a vad számára fontos élőhelyeket. A városlakó erdőtulajdonosok számára viszont a fontos élőhelyek megismerésében döntő jelentőségű az üzemterv készítők, a vadászok és más, az erdőt járó szakemberek segítsége. Működhet a vadgazdálkodás a „szunnyadó” erdőbirtokosok ébresztő eszközeként is. Ha egyik vagy másik erdőn már évtizedek óta nem volt kitermelés, a fából származó bevétel a jövőben sem lehet igazán vonzó a tulajdonos számára, a vad érdekében viszont esetleg meg lehet győzni, hogy végezzen el némi erdőművelési munkát – állítja Holappa. –Vannak erdőbirtokosok, akik azt gondolják, hogy az erdőgazdálkodási üzemterv csak azoknak való, akik a fából pénzt akarnak csinálni. A vágásterveket viszont mindig is a tulajdonos céljai szerint készítik el.
Tervo hozzáteszi, hogy az erdőgazdálkodási terv végül is csak ajánlás, az erdő tulajdonosa nem köteles kivitelezni a tervben leírt egyik műveletet sem (Hazánkban egyelőre kötelező végrehajtani szankcionálás terhe mellett – a szerk.).
A vadgazdálkodás barát erdészeti üzemtervek miatt keletkezett veszteségek kárpótlására a jövőben környezetvédelmi támogatások felhasználására szintén lesz lehetőség. Sokak számára még a kisebb támogatások is ösztönzést jelenthetnek.
Forrás: Forestpress
