Pacs István, a Vadgazdasági Terméktanács titkára: A 2007-es év rendkívül fontos év volt a vadászok számára, mert ekkor alakították ki újabb tíz évre a vadászati területek határait. És meghatározták az újabb tízéves ütemterveket. Az országban egyébként igen jelentős a vadászat, a vadászok létszáma több mint ötven ezer. Plusz az erdőgazdaságok, akik hivatalból dolgoznak a vadászterületeken. Ezeknek az egyesületeknek, mint vadásztársaságoknak kellett létrehozni az új vadászterületeket, meghatározniuk a határokat, és a már említett tízéves vadgazdálkodási tervüket.

Az utóbbi tíz évben sok földterület cserélt gazdát. Időközben egyesek leértékelődtek, mások értéke pedig megnőtt. Ezen gazdasági körülmények, valamint érzelmi okok miatt egyes földtulajdonosok vadásztársaságot akartak váltani. A rendezetlen tulajdonviszonyok, vagy a vitatott birtokhatárok miatt sok gazdának nem sikerült a tervezett váltás.

Pacs István, a Vadgazdasági Terméktanács titkára: Ez a folyamat rendkívül éles, sokszor szélsőséges harcokon keresztül zajlott le. Érthető, hiszen ekkor a vadász új területhez juthat. Illetve a vadgazda az erdő gyümölcsével, a vaddal gazdálkodni tud.

Ennek az az oka, hogy a szomszédos vadásztársaságok között se szeri se száma a vitáknak, pereskedéseknek. Közülük jónéhány afféle Fülemüle perlekedés, ám a szembenálló felek földjén, egészen addig míg meg nem egyeznek, tilos vadászni. Ezért ezek a társaságok elesnek a vadászatból származó bevételektől, a vadak pedig túlszaporodnak és megdézsmálják a gazdák termését. Ám 2007-ben a szegény vadászt az ág is húzta.

Pacs István, a Vadgazdasági Terméktanács titkára: A 2007-es év rendkívül száraz, szélsőséges időjárásban telt el. Ez sajnos nagyon keményen rányomta a bélyegét arra, hogy duplájára emelkedtek a takarmányköltségek. A vadgazdának rendkívül fontos feladata van abban, hogy gazdálkodjon a területen. Termelje a vadtakarmányt, lehetőleg lábon, de ha szükség van rá, akkor juttassa ki a téli időszakban az állatoknak.

Pacs István, a Vadgazdasági Terméktanács titkára: Most van itt az időszak, hogy szolgálni kell a vadat. Biztosítani számára a szükséges takarmányt, ami ahhoz kell, hogy jól áttelelhessen, egészségben, éhezés nélkül. A dupla takarmányárak esetenként gondok elé állítják a vadgazdát, mert az alacsony takarmányhozam rendkívül drágává tette a takarmányköltségeket.

Idegenforgalmi szakemberek, vadászok és vadgazdálkodók olyan szakmai szervezetet hoztak létre, amely egyesítheti a falusi turizmusban és a vadászatban rejlő lehetőségeket,ami reményeik szerint új távlatokat nyit a magyar vidék életében.

Pacs István, a Vadgazdasági Terméktanács titkára: Magyarországon 2007-ben megalakult az Országos Vadászat-turizmus Fejlesztési Szakbizottság, amely célja az, hogy a magyarországi vadászat-turizmust fejlődését előre mozdítsa. Ezt a szervezetet három társadalmi szervezet hozta létre. A Magyar Agrárkamara vadászati osztálya, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsa.

Köztudott, hogy a vadász több pénzt áldoz szenvedélyére, mint amennyit a turisták.. A szervezők célja, hogy egy-egy vadászat komplex vadászati, üdülési szolgáltatást nyújtson a hazai és a külföldi vadászoknak, és családtagjainak.

Pacs István, a Vadgazdasági Terméktanács titkára: Megítélésünk szerint ebben az ágazatban a falusi agroturizmus keretében igen komoly lehetőségek vannak. Hiszen olyan területre jutnak el fizetőképes vadászturisták, akik az adott térségben a turizmust is fel tudják lendíteni.

Örvendetes, hogy Magyarországra visszajárnak azok a külföldiek, akik már megtapasztalták a magyaros vendégszeretetet, és vadászsikerekkel is büszkélkedhetnek. A kilőtt vadak pedig, feldolgozás után főleg a nyugati, újabban pedig az orosz és a magyar piacokon is gazdára lelnek.

Forrás: MTV