Axin Csaba hajtót a legutóbbi vadászat alkalmával a torjai erdőben súlyosan megsebesítette egy bocsait féltő anyamedve. A lábát keresztülharapta, egyik seb öt, a másik nyolc centi mély volt. A sérült ezek ellenére szerencsésnek mondhatja magát: a bocsos medve, miután a hajtó a fa mögötti vackában megzavarta, ijedtében hozzákapott, de továbbállt, s a fiatalembert nem ,,végezte ki".

Az információkat László Bélától, a megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület titkárától kaptuk, aki egy szuszra azt is elmondta, hogy a balesetet megelőzően a torjai Szejpes nevű erdőben egy hajtásban tizennyolc medve rohangált, voltak hajtók, akiket a medvék felkergettek a fákra. A hajtást le kellett fújni. A második hajtásban a Munkács patakában nyolc medve került elő. Mikor meghallotta, hogy a sűrűben a medve csattogatja a fogát, a hajtást leállította, de a fiatalember a jelzést a nagy ramazúri közben nem hallotta meg, folytatta a hajtást, s így ment rá a bocsos anyamedvére.

László Béla a vadászok képviseletében a szakminisztériumok felelőseit hibáztatja a medvék ilyetén elszaporodása miatt. A megyében legalább négyszázra becsüli számukat. Az állomány nagyobb, mint Ceauşescu idejében. Nemzetközi összehasonlításként egyik svéd vendégvadász adatait sorolja: Svédországban negyven medvét, kétszáz farkast tartanak nyilván. Az északi országban, ha a vad magánterületen garázdálkodik, a fegyvertartási engedéllyel rendelkező vadásznak ki szabad lőnie. Ha nincs engedélye, a helyhatóság képviselőjének jelenlétében szakember lövi ki a kártevőt, s 72 órán belül az állam kifizeti a kártételt. Érdekes az is, hogy a magánterülettel rendelkező tulajdonos kártérítést kérhet az államtól azért is, ha a vadállat megijeszti családja valamelyik tagját.

A vadászegyesületi vezető véleménye természetesen nem azonos a környezetvédelmi és az erdészeti minisztérium bukaresti képviselőinek álláspontjával. Ők állandóan a Mit szól az unió? formulát ismételgetik. A medvék kilövésének időszakait nem megfelelően határozzák meg. Mikor a kilövés engedélyezett, a medvék az erdőkben tanyáznak, vagy félrevonulnak bocsozni, máskor az erdei gyümölcsért tartózkodnak az erdőben.

Az egyesületi titkárnak a bérvadászat alakulásáról sincs jó véleménye. Egy medvéért 5000—7000 eurót kell fizetni. Az összeget sokallják, s általában kevés bérvadász keresi fel a megyét.

Az előbbiekből kitűnik, hogy országunkban medveügyekben marad a hárompólusú ellentét: a vadászok minél több nagyvadat szeretnének kilőni, a környezetvédők és az uniós szabályok kímélnék a védett állatokat, s a kártételt szenvedő medveellenes vidéki lakosság szintén szívesen inna a medvék bőrére.

Forrás: Háromszék