Javában tart a dámszarvasok násza, barcognak a bikák.
Az idei gímszarvasbőgéskor szép trófeákat lőttek Tolna megyében, szakemberek szerint a dámoknál is hasonlóra lehet számítani. Tolna megyében nagyobb dámpopuláció a Tolnai-dombvidéken, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt területén található. Egyedülálló genetikai adottságokkal rendelkezik az itt élő dámállomány, a barcogási időszak alatt elejtett bikák jelentős része érmes minősítést kap a hivatalos trófeabírálat során - mondta Gálos Csaba vadászati ágazatvezető. Hozzátette, kiváló dám állomány van még a kisszékelyi és Belecska körüli erdeikben is.

A megye dámvad állományát alapjában az Esterházy családnak köszönheti. A 17-18. században már itt élő nagy létszámú populáció az ő vad- és természetszeretetük eredménye. Világhírre tettek szert a 19. században rendezett úgynevezett „Ozorai nagyvadászatok" révén, amikor is egy évben, csak egy alkalommal, de akkor egy-két héten át vadásztak és akkoriban hihetetlen, több ezres terítékkel büszkélkedtek. Feltehetően már jóval korábban, a Római Birodalom fennhatósága alatt is tartottak dámvadat Pannóniában, de erre vonatkozó, megdönthetetlen bizonyíték nem áll rendelkezésre. Amúgy a dám az utolsó jégkorszak előtt honos vad volt errefelé, csak a tartós jégtakaró visszaszorította a mai Irak és Irán területére. Onnan került újra visszatelepítésre.

A Gyulaj Zrt. mindent megtesz az egyedülálló genetikai tulajdonságú vadpopuláció fenntartásáért, mondta az ágazatvezető. Gyulaji területük immár második alkalommal kapott különleges rendeltetésű minősítést, ami igen komoly kötelezettségekkel jár. A minősítés célja a rendkívüli genetikai adottságú és méltán világhírű dámvadpopuláció megőrzése és minden lehetséges eszközzel való minőségi fejlesztése. A kisszékelyi dámvad állomány vonatkozásában is ezt tartják szem előtt. Mindez megnyilvánul az állomány kezelésében, a szakszerű válogató vadászatban, az egész éven át tartó és évszaktól függő mennyiségű és minőségű takarmány biztosításában, a költséges vadföld-gazdálkodásban. Valamint abban, hogy kis létszámú, de elkötelezett szakembergárda látja el ezt a nemes feladatot évtizedek óta, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás érdekeinek - cseppet sem könnyű - egyeztetésével.

A kérdésre, kik vadásznak dámbikára, Gálos Csaba elmondta, külföldi vendégkörük az elmúlt évtized során jelentős változáson esett át A korábban szinte kizárólagos német ajkú vadászvendégek száma csökkent a gazdasági és társadalmi változások miatt. Megnőtt azonban az egyéb európai országokból - Franciaország, Spanyolország, Skandinávia, Benelux államok, sőt a volt keleti blokk országaiból: Csehország és Szlovákia is - a vadászati idegenforgalom. Új piacok felkutatása során célcsoporttá vált a tengerentúli vadászok tábora is. Emellett vannak „hűséges", régóta visszatérő hazai törzsvendégeik, akik minden körülmények között megkapják ugyanazt a törődést, mint külhoni társaik.

Forrás: Teol