A szarvasgomba termesztés, mint minőségi mezőgazdasági termék bevezetése az Európai Unió új politikájába - az Európai Szarvasgombász Szövetség (GETT) szakmai, stratégiai felhívása.
Az Európai Unió számára a szarvasgomba termesztés helyettesíthetetlen ütőkártyát jelent a világgazdasági versenyben: az évszázadok óta megtermelt minőségi szarvasgomba a legreprezentatívabb termékek egyikeként jelenik meg, amelyek híressé teszik az európai gasztronómiát, és amely specialitásától fogva különleges tényezőként szolgál.

1 – Az Európai Unió országainak (elsősorban Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Magyarország) szarvasgomba termesztői tulajdonképpen egyedül vannak a Földön, kik megtermelik – gazdaságilag jelentős mennyiségben – a gasztronómia által leginkább keresett legjobb minőségű szarvasgombát, ezen belül elsősorban két fajt, a Tuber melanosporum-ot (Périgord-i fekete szarvasgomba) és a Tuber magnatumot (Piémont-i fehér szarvasgomba), de más fajok is előfordulnak (Tuber brumale, Tuber uncinatum, Tuber aestivum, Tuber borchii és Tuber mesentericum).

A természettudósok és növénykutatók már a XIX. század óta meghatározták és felismerték azt az illat- és ízminőséget, amely az Európában termelt szarvasgombákat jellemzi, és amely termékek a világ minden táján kereskedelmi forgalomba kerültek. A minőségi európai szarvasgomba mindig referenciául szolgál a világ gasztronómiája számára.

Az Európai Unió dicsekedhet azzal az előnnyel, hogy termő vidékein még megtalálhatóak, azok a termelő szakemberek, akik rendelkeznek a «szarvasgomba létrehozásához» elengedhetetlenül szükséges tudással, uralni tudják e különleges termesztés tényezőit, ugyanúgy, mint «a szarvasgomba-kultúrát» szakácsokkal és olyan személyekkel, akik érvényre képesek juttatni a minőségi szarvasgomba értékeit.

A szarvasgomba-termesztés megszűnése megfosztaná az Uniót egy pótolhatatlan ütőkártyától, és egy valós gazdasági jövedelemtől, mely napjainkban több százmillió euróban mérhető, és mely még növekvő tendenciát mutat.

2 – Mindemellett az európai szarvasgomba termesztésnek szüksége van a támogatásra és bátorításra három fontos okból kifolyólag:

a/ Az európai szarvasgomba termesztés mennyiségileg nem tud már eleget tenni a világ elvárásainak. Európából átlagosan ma csak 100 tonna Périgord-i fekete szarvasgomba (Tuber melanosporum) kerül kereskedelmi forgalomba, pedig egy évszázada még 1000 tonnát adtak el csak Franciaországban.

A termelés csökkenésének okait szakembereink keresik, és azon dolgoznak, hogy a termelést fokozzák, de jelentős támogatás nélkül e folyamat nagyon lassan fogja csak éreztetni hatását.

Pedig a világméretűvé vált kereskedelmi forgalommal, a szállítás könnyedségével, a világ népességének növekedésével, és a világ jövedelmének emelkedésével az európai szarvasgombászok tízszer annyi minőségi szarvasgombát tudnának eladni, mint azt ma teszik. Az európai szarvasgomba termesztés csökkenésével a léte is veszélybe kerül.

b/ Tulajdonképpen az európai szarvasgombára az ázsiai országokból importált kevésbé jó minőségű szarvasgomba jelent veszélyt. Igaz, hogy több mint egy évszázada csökken az európai szarvasgomba termelésének mennyisége, az Európai Unióban viszont mégis megvan a nagy belső kereslet a szarvasgomba, és a szarvasgombás termékek iránt. A kevésbé minőségi szarvasgomba (nevezetesen a Tuber indicum és a Tuber himalayense) importja, és ezáltal bekerülése a kereskedelembe olyan ártalmas következménnyel jár, hogy a fogyasztók lassan hátat fordítanak az Unióban megtermelt minőségi szarvasgombának.
 
c/ A szarvasgomba termesztés nehézségeket él meg a globális felmelegedés hatására is, mely a nagyobb fokú öntözés szükségességét kívánja meg e gomba esetében, mely nehezen viseli a megnövekedett kánikula-időszakokat, melyek szárazsággal járnak.

Mindezek az okok vezetik az európai szarvasgombászokat, akik egy szövetséget alkotnak  (le Groupement Européen Truffe et Trufficulture - GETT) hogy azt kérjék, a szarvasgomba termesztés szerepelhessen az Európai Bizottság által megjelölt, előnyöket élvező minőségi mezőgazdasági termékek között.

3 – A szarvasgombászok teljességgel hozzájárulnak a Bizottság azon elemzéséhez, mely szerint ez az új politika »hozzájárulna a falusi térségek mezőgazdasági tevékenységei sokszínűségének megtartásához, és megerősítené a versenyképességet« és nem értenék, ha a szarvasgomba termesztés nem szerepelne kiemelten ebben az új politikában.

Azért, hogy az európai szarvasgomba termesztés megőrizze a minőségi áru megtermelését, és fejleszteni tudja azt, elkerülhetetlen módon az egész világon be kell bizonyítania az európai szarvasgomba minőségét és felsőbbrendűségét. Elsősorban megkülönböztethetőnek kell lennie az import, kevésbé minőségi szarvasgombától.
Ma a termelők már megtették a szükséges lépéseket, hogy friss, a minőségi normáknak megfelelő szarvasgomba kerüljön a piacra; de a végső termési stádiumban a fogyasztókat meg tudja téveszteni a rosszabb minőségű termék, így nem tudnak különbséget tenni ez utóbbi, és az európai, minőségi szarvasgomba között. 

Vegyünk egy egyszerű példát: a szarvasgombás omlettet kínáló éttermek kínai szarvasgombát használnak, melynek ízét mesterséges aromákkal dobják fel. Ennek az az eredménye, hogy a csalódott fogyasztó elfordul a minőségi szarvasgombától.

Az európai szarvasgombászok hozzájárulnak ahhoz, hogy bevezessenek egy jogi eljárást arra, hogy a termelés helye kötelezően fel legyen tüntetve a címkén, minden szektor esetében. A minimális megjelölést »Európában termelt és szedett minőségi szarvasgomba«     hozzá lehessen tenni a szarvasgomba fajának meghatározása mellé. Így például a fogyasztó tudhatná, hogy friss szarvasgombát vásárol, vagy egy elkészített ételt fogyaszt »Fekete szarvasgombából (Tuber melanosporum), Európában termelt és szedett minőségi szarvasgombából« .

Természetesen az ország megnevezése is szerepelhet, ha hatósági ellenőrzés történik a szarvasgombászok szervezetével együttműködésben.

Az európai szarvasgombászok azt szeretnék, ha a kötelező címkézés a többi ország import termékeinek esetében is működne, friss, és elkészített termékeknél egyaránt, azért, hogy világosan és láthatóan meg lehessen különböztetni az Európában termelt szarvasgombákat.
 
A GETT keretein belül 1999 óta az európai szarvasgombászok egyöntetűen felelősséget vállalnak szerepükért és szervezetükért, mi szerint a fogyasztóknak kínált szarvasgomba esetében mindig a minőség javítására törekednek az ellenőrzések, reklámok és kommunikáció segítségével. Az Európai Bizottság támogatását kérik ahhoz, hogy nemzetközi szinten működjön a származási hely meghatározása.


Európa számára ma kihívás elkerülni azt, hogy a szarvasgomba fogalma, mely az elmúlt századok során egy igen magas minőséget jelentett, ne legyen tönkretéve, és ne arra szolgáljon, hogy fedezze azokat a termékeket, melyek messze állnak a referenciául szolgáló európai szarvasgombától.
Határozottan megnevezve a szarvasgomba-termesztést a minőségi mezőgazdasági termékek között, új politikájában az Európai Unió sokat tehet azért, hogy megadja a lehetőséget tagjai számára a gazdasági hanyatlás visszafordítására.

Forrás: ForestPress