A működésképtelenség határáig sodródott a fenékpusztai madármentőhely és gyűrűzőállomás. Az elmúlt években átlagosan 4-5 millió forintot költöttek a kutatóbázis fenntartására és a Kis-Balaton madárvilágának védelmére, idén viszont mindössze csak félmillió forintból gazdálkodhatnak – tájékoztatta Darázsi Zsolt, a madártani egyesület zalai csoportjának titkára az MTI-t. Darázsi Zsolt szerint ebben az évben minimálisra csökkentek a zöld szervezetek bevételi forrásai. A hazai pályázati lehetőségek megszűntek, európai uniós pályázatokon pedig az önerő hiánya miatt nem tudnak részt venni. Az egyesület tagjai a gazdasági szabályozások miatt nem végezhetnek megbízási munkákat, így csak a látogatók belépőjéből és a csoportvezetésből adódik némi bevétel.
Az egyesület eddigi tevékenységéről elmondta: a fenékpusztai, nemzetközileg is elismert gyűrűzőállomáson 1985 óta évente 80-90 faj 15-20 ezer példányát jelölték meg. A tavaszi és az őszi madárvonulás idején naponta végeztek gyűrűzést: a Balaton-parti nádast és a bokros területeket 12 darab, egyenként 12 méteres hálósorral fogták át. Részletes dokumentációt készítettek a meggyűrűzött madarak faji hovatartozásáról, életkoráról, tollazatáról.
Feljegyezték, hogy milyen kondícióban vannak, melyik élőhelyet - bokrost, nádast vagy gyékényest - kedvelik leginkább. A visszafogások során következtetni tudtak a madarak vonulási útvonalára: így például bebizonyosodott, hogy a Kis-Balaton környéke nemzetközi madárvonulási pihenőhely. A madárinfluenza-járvány idején fokozott megfigyeléseket végeztek.
Az elmúlt harminc évben figyelmet fordítottak a védett madárfajokra: hogy meg tudják védeni az áramütésektől, segítették a fehérgólyát a fészekrakásában. Költőládákat helyeztek ki a gyöngybaglyoknak, megvédték a rókáktól a partifecskék, gyurgyalagok, fekete gólyák és a hamvas rétihéják fészkeit. A látogatóknak a tanösvényeken a különböző odú- és etetőféléket, madárvédelmi berendezéseket, a kiállítóteremben pedig a tojás-, fészek-, csiga- és kagylógyűjteményt, a kitömött madarakat mutatják be.
A madármentőhelyen - az országban összesen 2-3 hasonló intézmény működik - évente 150 sérült madarat látnak el. Tavasszal, a fiókanevelés időszakában egyszerre 50-60 sérült, fészekből kiesett fiókát ápolnak.
Az egyesület gondozza a természetvédelmi nemzeti park 16 hektáros területét is, ahol a több évszázados legeltetés hatására megjelentek a taposástűrő, fokozottan védett növényfajok, mint például a pókbangó, vitézkosbor, agárkosbor, kardos madársisak, nádi boglárka. Az őshonos szürke marhák legeltetésével biztosítani tudják növények életben tartását.
Darázsi Zsolt elmondta: a jövőben az eddigi végzett munkájuknak csak a töredékét tudják ellátni. Januárban megszűntették a kutatóbázison dolgozó három főállású alkalmazott munkaviszonyát, mert a bérüket nem tudták tovább fizetni. Ideiglenesen két önkéntes vállalta a madármentőhelyen lévő 30-40 sérült vagy áttelelő madár - gólya, bagoly, egerészölyv, varjú, vetési lúd - gondozását és a szürke marhák ellátását. Évente közel 300 ezer forintba kerül a kutatóbázis éves bérleti díja és mentőhálók cseréje - tette hozzá Darázsi Zsolt.

Forrás: MTI