Évek óta tart a vadászati jog megszerzéséért a vita a Felső-szigetközi Vadászati Szövetség és a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (KAEG) között. Egyezkedések, ellenközgyűlések, máig tartó perek, vagy húsz feljelentés, fenyegetések. Most éppen a felső-szigetköziek vannak „birtokon belül" a viaskodásban, melynek híre egészen a szakminisztériumokig jutott.

A Felső-szigetközi Vadászati Kft. és a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (KAEG) közötti vita megértéséhez tudni kell: a vadászat joga földtulajdonhoz kötött, s a négy éve megalakult magánbirtokosi kft. az állami KAEG vadászati jogáért szállt harcba. Az általuk összehívott közgyűlésen 50 százalék feletti földterületet „szedtek össze", az „ellenközgyűlésen" viszont a KAEG jutott ötven százalék fölé, s közben per indult az érintettek között. A kft. mellett 2006-ban megalakult a Felső-szigetközi Vadászszövetség három kilövőegyesület részvételével, 20.800 hektárnyi vadászterületen. Elnöke dr. Lascsik Ágoston lett. A törvény ugyanis gazdasági társaságoknak nem engedi, hogy haszonbérlők legyenek, a magántulajdonosok vadászati kft.-je pedig haszonbérbe szeretné adni a vadászati jogot: emiatt hozták létre a vadászszövetséget.

A megye egyik legnagyobb vadászterülete
A tízéves vadgazdálkodási üzemterv lejártával tavaly Felső-Szigetközben a Felső-szigetközi Vadászati Szövetséget jegyezte be a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága, „kipöckölve" a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.-t a vadászterületről. A perek azóta is tartanak, ám az állóvíz néhány hete ismét megbolydult. A megyei földművelésügyi igazgatóság közzétette a felső-szigetközi vadászterületekről hozott újabb határozatát. Ennek alapja egy megyei főügyészségi óvás volt: az igazgatóság elsőfokú vadászati hatóságként a vadászterület határát megállapító korábbi határozatát első fokon visszavonta.

A feketeerdői Földes József, a földtulajdonosok egyike nemrégiben hirdetményt tett közzé néhány szigetközi községházán, megszólítván a Felső-szigetközi Vadászszövetséget. „2007. decemberében a megyei vadászati hatóság a felső–szigetközi vadászterületre vonatkozó területkialakító határozatát visszavonta. Egy törvényességi vizsgálat ugyanis megállapította, hogy az alakuló közgyűlést szabálytalanul, törvényellenesen hívták össze: több ezer hektár hiányzott a szükséges egyharmad földterületből. Már a közgyűlésen többen tiltakoztak, mert érvénytelen, más területekre szóló meghatalmazásokat láttak az ülés levezetőjénél, ő azonban nem engedte, hogy ott megvizsgálják, megvan-e a vadászterület kialakításához szükséges földterület. „Forduljanak a bírósághoz" – mondta, de jól tudta, hogy lehetetlen több mint tízezer embert perbe hívni" – állítja írásában Földes.

Érvénytelen közgyűlés, érvényes haszonbérlet?
„Több mint húszezer hektáros vadászterületről van szó, melynek közel fele állami tulajdon: a vadászati jog nagy érték lehet egy ilyen területen. Akik megpróbálták a törvényes út felé terelgetni az eseményeket, a legkülönbözőbb fenyegetéseket kapták: baleset érheti őket az erdőben, hetente kapnak APEH-ellenőrzést, sőt, állítólag két kigyúrt úr szólította le az egyik földtulajdonost, ha nem áll le a vadászati jog bolygatásával, legközelebb hasba szúrják.

Sok kérdés felmerült a gazdákban, vadászokban: lehet-e, hogy egy vadászterület megszűnik, mert érvénytelen közgyűlésen alakították ki, de az ugyanezen érvénytelen ülésen érvénytelenül választott közös képviselő és a haszonbérleti szerződés érvényben marad? Lehet, hogy a hatóság nem vizsgálta a bejegyzéskor, hogy érvényes közgyűlési kérelemre ad-e vadászati jogot? Lehet-e véletlenül több mint 2000 hektár meghatalmazásánál „tévedni" a kezdeményezőnek, természetesen úgy, hogy az neki kedvezzen? Előfordulhat-e, hogy nem létező vadászterületen lesz vadászati joga egy érvénytelen közgyűlésen megalakult közösségnek? Lehet, hogy egy jogosítvány nélküli közös képviselő kötött haszonbérleti szerződést egy érvénytelen közgyűlés érvénytelen döntése alapján? Felmerülhet a kérdés, kik hibáztak, csak hibázásról van-e szó" – ágál Földes József.

Megsemmisítették a visszavonást
Mindez azonban január vége óta újra zárójelbe került, mivel a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága visszavonó határozatát a fővárosi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Hivatala megsemmisítette.

– Ez azt jelenti, hogy továbbra is mi vagyunk a vadászatra jogosultak – értékelte a jelen helyzetet dr. Lascsik Ágoston, a vadászszövetség elnöke. Érdeklődésünkre ezt megerősítette az ügyészi óvásra a korábbi visszavonást elrendelő Janák József, a megyei földművelésügyi igazgatóság vezetője is.

Persze korántse higgyük azt, hogy ezzel a vita véget ért. Lascsik Ágoston szerint „beláthatatlan" a jogi huzavona végkifejlete. Még az is lehet, hogy egy „sokáig elhúzódó precedensper kerekedik az egészből". Egyébként vagy húsz feljelentés született ellenük a Miniszterelnöki Hivataltól a földművelésügyi minisztériumon át a bíróságig. Az elnök azonban leszögezte: „A földtulajdonosok döntő többsége mögöttünk áll, mivel még senki nem jelezte, hogy visszavonná a nekünk adott megbízást. Ellenfeleink formai hibákra hivatkozva ágálnak. A törvény egyes rendelkezései valóban többféleképpen is értelmezhetők, de erről mi nem tehetünk. Vadászaink kimentek a gazdákhoz, és aláíratták a földtulajdonosokkal a közgyűlési meghatalmazást. Egyébként Feketeerdő nem is a mi területünk. Igaz, mi nekik is felajánlottunk egy jövőbeni területrészt. A fenyegetési vád pedig számomra értelmezhetetlen, mindez bűncselekmény is lenne."

Dr. Lascsik Ágoston azon felvetésünkre, hogy az ÁPV Rt. állítólag utasította volna a KAEG-et arra, hogy egyezzen meg a vadászszövetséggel és vadászati berendezéseit áron alul adja át nekik, elmondta: még 2004-ben a KAEG és a vadászati kft. készített egy egyezségtervezetet a területek megosztásáról. Ekkor a KAEG 24 millió forintot kért volna a kerítésekért. Ez azonban irreális összeg. Majd 2007 tavaszán, a KAEG keresetének bírósági elutasítása után az erdőgazdaság „tulajdonosa", az állami vagyont védő ÁPV Rt. annyit valóban közölt a két féllel: tessék végre békésen megegyezni.

– Mi vagy száz helyi embernek adunk lehetőséget a vadászatra, s felvettünk hét főállású vadászt is. A vadgazdálkodási munka folyamatos. Leginkább az ő jövőjüket veszélyezteti ez az elhúzódó vita – érvelt dr. Lascsik.

Arra a kérdésünkre pedig, hogy mi a magyarázata ennek az elszánt, lassan évtizedes hadakozásnak, annyit mondott: „Itt súlyos anyagi és egyéb érdekekről van szó."

Kincstári kötelesség

Érdeklődésünkre Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: amikor nyilatkozniuk kellett, hogy a vízügy területeit az állami tulajdonú erdőgazdaság vagy a magántulajdonú vadászati szövetség kapja-e meg, ők a kincstári törvényből eredő kötelezettségük okán is az állami vadászati tevékenységet támogatták.

Forrás: Kisalföld / Forestpress