Élesedik a vita, Kérdés, hogy kik hódolhatnak majd szenvedélyüknek a háromezer hektáron. Somogy megye s tán Magyarország egyik legértékesebb vadászterületét vette célkeresztbe a dúsgazdag nagyvállalkozók érdekkörébe tartozó Gálosfa-Hajmás Földtulajdonosi Közösség. Úgy tűnik, egyelőre nyerésre állnak az eddig állami kezelésben lévő kelet-zselici vadászterület megszerzésében. Egyelőre lezáratlan, s továbbra is jelentős indulatokat gerjeszt Magyarország egyik legértékesebb vadászterületének kálváriája. A „különleges rendeltetésűvé” nyilvánított, csaknem tizennyolcezer hektáros, Somogy megyei zselici vadászterületet 1997-ben alakították ki, s akkor a terület vadászati jogát a földtulajdonosi közösség a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. részére adta haszonbérbe tizenhárom évre. Két évvel ezelőtt azonban a vadászterületen belül mintegy háromezer hektáros területtel megalakult a Gálosfa-Hajmás Földtulajdonosi Közösség.
„Ezen a területen belül az állami területek kezelője, a SEFAG Zrt. került kisebbségbe, miután valamivel több mint 42 százalékos szavazati aránnyal rendelkezett. A Gálosfa-Hajmás Földtulajdonosi Közösség gyűlésének alapvető célja volt, hogy a vadászterület következő üzemtervi ciklusára meghatározza a kialakítás körülményeit, a határokat, a képviselő személyét és a vadászati jog gyakorlásának módját. A földtulajdonosi közösség megalakulását kezdeményezők szavazati aránya elég volt ahhoz, hogy akaratuk érvényesüljön” – mondta lapunknak Merczel István, a SEFAG Zrt. erdészetpolitikai és ellenőrzési osztályvezetője. Szakemberek szerint egyáltalán nem egyedi jelenség az, amikor egy vadászterületre vágyó nagybefektető úgy vásárol fel földeket, majd úgy jelöli ki a majdani földtulajdonosi közösség területét, hogy biztosan többségi tulajdonos legyen, így ugyanis tökéletesen érvényesítheti akaratát, majd saját magára ruházza a vadászati jogot.
Merczel Istvántól megtudtuk: a Gálosfa-Hajmás Földtulajdonosi Közösség 2009-ben kérte a hatóságtól, hogy jelölje ki a háromezer hektárt alig meghaladó vadászterületet. A hatóság szerint a vadászterület határainak kijelölése nem felelt meg a jogszabályban előírt követelményeknek, így elutasította a kérelmet. Ezzel párhuzamosan a közösség kisebbségben maradt tulajdonosa, a SEFAG bíróság előtt támadta meg a gyűléseken hozott határozatokat, ennek következményeként, a jogerős ítéletek alapján 2010 nyarának végére a zselici vadászterületnek nem volt vadászatra jogosult gazdálkodója.
A vadászati hatóság a kialakult helyzetet mérlegelve – a földtulajdonosok és a vadgazdálkodás érdekeit figyelembe véve – úgy döntött, hogy a zselici vadászterületet két részre, kelet- és nyugat-zselici vadászterületre osztja. E határozatában a vadászati hatóság kötelezte a két vadászterület földtulajdonosait, hogy határozzák meg a vadászati jog gyakorlásának és hasznosításának, valamint működésüknek a módját. A SEFAG Zrt. a Magyar Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kiadott és a vidékfejlesztési miniszter által jóváhagyott meghatalmazás birtokában mind a kelet-, mind pedig a nyugat-zselici vadászterület földtulajdonosi gyűlését megtartotta. A 17 ezer hektáros területen többségi állami tulajdonú képviselet alakult ki, és a földtulajdonosi gyűlések a SEFAG Zrt.-t jelölték meg haszonbérlő vadászatra jogosultnak, azonban a Gálosfa-Hajmás Földtulajdonosi Közösség a vadászati hatóság határozatát, amely elutasította a vadászterület nyilvántartásba vételét, közigazgatási per keretében támadta meg. A Somogy Megyei Bíróság 2011. január 25-én kelt és jogerőre emelkedett ítéletében a másodfokú vadászati hatóság határozatát hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte. A végleges döntésig a SEFAG maradhat a terület vadgazdálkodója, de kérdéses, kihez kerül a mostani vadászati hasznosítási ciklusból még hátralévő tizenkét évben a vadászati jog.
„A SEFAG Zrt.-t váratlanul és hátrányosan érinti az intézkedés, hiszen előre lekötött vadászatokat kell lemondania, amellyel egyrészt sérül a társaság jó hírneve, másrészt jelentős mértékű bevételkiesés, azaz kárunk keletkezik. Becsléseink szerint az elmúlt több mint egy év eseményeinek következtében az elmaradt bevétel mértéke hatvan-hetvenmillió forintra rúg, miközben az állandó költségeket fizetnünk kell” – jelentette ki Merczel István.
Információink szerint a Gálosfa-Hajmás Földtulajdonosi Közösség érdekkörébe tartozik Murányi Ferenc nagyvállalkozó is. „Eddig minden pert mi nyertünk meg, és várjuk a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal határozatát. A háromezer hektárnyi terület földtulajdonosai döntöttek, és reméljük, jogerőre emelkedik ez az egységes akarat” – mondta a Murányi Ferenchez intézett kérdésünkre Pető Tamás földtulajdonos.
Az új magyar alkotmány is védi az erdőt
A termőföld, a víz és a természeti értékek megóvása mellett az erdő is tételesen szerepel az új alkotmányban, mint kiemelten védendő érték – hangsúlyozta Jakab István, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság erdészeti albizottságának elnöke tegnap. Hazánk területének mintegy húsz százalékát borítja erdő. Szakemberek szerint az erdőgazdálkodás a vidékfejlesztés egyik fontos pillére, miután az erdőgazdaságokban már lehetőség van közmunkások foglalkoztatására.
Forrás: Magyar Hírlap
