Minden szeptember elé optimistán néznek a vadászok nincs ez másként most sem.
Az esély arra, hogy fellendül a vadászati turizmus a megyében, megvan. Azon múlik - árulta el a vadászkamara megyei titkára -, sikerült-e felkészülni a szezonra, s hogy milyen lesz az időjárás.
Az előző évekhez képest kedvezőbbek voltak az időjárási viszonyok ezen a nyáron, amely mind az apró, mind a  nagyvad vadászatára pozitív hatással lesz -  legalábbis ebben reménykednek idén a vadászok. Nem is tehetnek mást - árulta el Pechtol Lajos, az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Megyei Területi Szervezetének titkára, persze hangsúlyozva azért azt is, most valóban van okuk a pozitív gondolkodásra. Mégpedig azért, mert nagyon úgy néz ki, hogy az időjárással kapcsolatos fohászaikat meghallgatták az égiek:
 - A következő napokban vélhetően megtörténik az, amire minden vadász vár: a forró éjszakákat felváltják a hidegfrontok, hűvösebb hajnalok, amelyet a nagyvadak is kedvelnek  - mondta a titkár.
Szeptemberben kezdődik a  szarvas vadászata, erre készülnek most a vadászok, viszont nem árt a közutakon közlekedőknek sem odafigyelni, mert ilyenkor a vadak óvatlanul átszaladnak az utakon, az ilyen eseteknek nem ritkán súlyos baleset a végük.
- A  szarvasbőgés minden igaz vadásznak megdobogtatja a szívét - így Pechtol Lajos, aki maga is várta már ezt az időszakot. -  A  szarvasvadállomány esetében meghatározó  a vadgazda  védelme és gondoskodása. Az lenne a jó - vélekedik a vadász -, ha igazi őszi idő lenne, s a mérsékelten meleg nappalokat hűvös éjszakák váltanák. Mindemellett  a vadnak a nyugalmát és takarmányozását is  biztosítani kell. A vadászatok előkészítésére is nagy hangsúlyt fektetnek a vadgazdálkodók: a  bőgőhelyeknél megfelelően kitisztított cserkelőutak s  biztonságos magaslesek biztosítják a vadászat sikerét.
A  siker mellett azonban számos problémával is meg kell küzdeniük ilyenkor a vadgazdáknak: céljuk a vadkárok mértékének a csökkentése, valamint a földtulajdonosokkal való megegyezés. Ami nem mindig könnyű, ugyanis az elmúlt néhány évben jelentősen megnőtt a vadkárok száma, amely azonban - derült ki -   nem arányos a vadlétszámmal.  A nagyvadállomány ugyanis nemcsak országos, de megyei szinten is csökken, mégis egyre több kárt okoznak a földeken.  A nagyvad - mint a szarvas, a  dám, a muflon vagy a  vaddisznó  - számának csökkentése  elvárás az erdőfelügyelőségtől s a földtulajdonosoktól,  épp a vadkárok miatt. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármilyen mértékben folytatható az állománycsökkentés.
A legtöbb kárt a napraforgóban és a kukoricában okozzák az állatok, főképp a vaddisznók - mesélte a vadászkamara megyei titkára, aki kitért az apróvadak számára is: olyan kevesen vannak - mondta -, hogy náluk  nem számolhatunk jelentős vadkárral.
A szarvas után októberben a dám és a muflon barcogásban történő vadászata következik.  A barcogás ugyanaz, mint a szarvasbőgés, csak ezeknél a nagyvadaknál más a hangkiadás neve - árulta el a titkár. Az esztendő vége felé, november, december táján a vaddisznó hajtások és terelő vadászatok hozzák lázba a vadászokat.
A gazdasági válság egyébiránt a megye vadászturizmusát is elérte, a  nagy kiadásokat ugyanis már nem fedezik a bevételek. Főképp az elmúlt öt évben lehetett észrevenni ezt. Egyre nehezebb a vadászatok értékesítése, főleg a külföldiek felé. S noha a megye kedvelt vadászati célpont, még mindig többen mennek Somogy, Zala és Baranya megyébe. Ráadásul  a külföldi bérvadászok száma  is csökkent: a külföldiek jelenléte 40 százalékos, a többiek magyarok. Ez az arány  korábban fordított volt - mutatott rá Pechtol Lajos, aki szerint azonban még most is sokan jönnek Ausztriából, Németországból és Spanyolországból, akik szarvas, vaddisznó és  apróvad elejtésében reménykednek a vadászterületeken, ahol egyébként számos jelentős vadászház található, ám még mindig nem elég.
- Akkor jönnek vissza a vadászok - tette hozzá Takács Tibor, a Vadex fővadásza -, ha komplex szolgáltatást tudunk nyújtani a szállástól a vadászaton át a vacsora megszervezéséig. Sőt, a többi családtagot is le kell tudni foglalni...

Jubilál a vadásztársaság
Hatvanéves a 42 tagú Kohász, a megye elismert vadásztársasága, amelynek legnagyobb bevételi forrása az őzbakból származik. - Feladatunk, hogy biztosítsuk a kulturált szórakozást, kikapcsolódást azoknak, akikben a vadászat ősi ösztöne erősebb, mint az átlag polgárban. A  vadászat fegyelemre nevel. A fegyver nem játék,  mindenkit hazavár a család - mondja Szabó János, a társaság elnöke.
A törvény földtulajdonhoz köti a vadászati jogot.  Ha a tulajdonos lemond a vadászatról, akkor szerezheti meg a jogot más, például a vadásztársaság. Ám a gazdáknak sajnos  nagyobb kedvük van a vadászathoz, és mértéktelenül mészárolják a vadat. Pedig ez nem így megy... A megyei szövetség szabja meg a vadgazdálkodás formáját és vadászati tervben rögzíti, hogy melyik vadból, milyen időszakban és mennyit  lehet kilőni - folytatja Áron József, aki korábban négy évig volt elnöke a Kohásznak, és több mint negyven éve vadász.  
Társai is osztoznak Áron József azon gondolatában, amely szerint rossz  földtulajdonosi szemlélet az, hogy irtsuk ki, mert akkor kevesebb lesz a vadkárunk: lőjünk és  együnk sok vadat... Bizonyos szempontból kártékonyabb ez a hozzáállás a vadorzóknál és a duvadaknál is, pedig az utóbbiakból is akadnak szép számmal a területen.
A Kohász tagjai vadőrökkel közös éjszakai ellenőrzésekkel próbálják az orvvadászokat távol tartani, elriasztani a területükről. A ragadozók ellen is küzdenek , amelyek elejtik az őzbakokat is. Ami nagy baj, mert  vadásztatása az egyik legnagyobb bevételi forrása a Kohásznak  évi 2,5 millió forint bevételük származik ebből.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap