Az országos ranglistán is igen előkelő helyre várják a szakértők azt a gímszarvas-trófeát, amelynek viselőjét néhány napja sebezte halálra egy osztrák vendégvadász.

A hétfő délelőtt megtartott előzetes bírálaton az agancs 261,41 pontot kapott, ezzel a mindenkori magyar ranglistán a legjobb zalai eredményt tudhatja magáénak.

A szezon tehát biztatóan indult, s a vadászok szerint nem is jöhetett volna jobbkor ez a kapitális trófea, hiszen az utóbbi években a külföldi vadászok részéről lanyhult az érdeklődés Magyarország iránt. Akik jöttek, azok is inkább a kisebb trófeájú gímek re vadásztak.

- Főleg az utóbbi két évre volt jellemző, hogy csökkent a külföldiek aránya, ugyanakkor a belföldi vendégvadászok száma emelkedő tendenciát mutat - mondta dr. Nagy Ferenc, a lovászi Olajbányász Vadásztársaság ügyvezető elnöke. Az is megfigyelhető volt, hogy 8-9 kilogrammot meghaladó tömegű trófeára nem nagyon mentek a vadászok, így inkább a közepes méretek domináltak. Ezért is vagyunk büszkék erre a kilövésre.

A vadásztársaság elnöke még a bírálatot megelőzően 14 és fél kilósra becsülte a trófeát, ám a hétfői mérlegelés ennél is jobb eredményt, 15,32 kilogrammot mutatott. A Szélessy György vezetésével zajló vizsgálat során a trófea 261,41 pontot kapott. Ezzel a mindenkori magyar ranglistán a hatodik helyre került, a Zalában ejtett bikák közül ennél magasabb pontszámot pedig még egy gímszarvas sem kapott. A bizottság megállapította azt is, hogy a vad életkora 15 év volt, ezzel tulajdonképpen már a matuzsálemek közé tartozik. Ugyan a gímszarvasok természetes életkora akár 25 év is lehet, ám ezt ritkán élik meg, hiszen már jóval korábban puskavégre kerülnek

A trófea leendő tulajdonosa, a civil szakmája szerint történész-muzeológus dr. Paul Rachbauer hatodik éve jár rendszeresen vissza a lovászi vadásztársaság területére. Főleg a vaddisznó-hajtóvadászat miatt, illetve tavasszal az őzbakok vonzották, de néhány közepes méretű gímszarvast is lőtt már Zalában. A mostani trófea látványával szinte nem tud betelni. Az osztrák vendéget a lovászi társaság egyik fiatal tagja, Lenkei Pál kísérte, s az adott napon a Szécsisziget és Iklódbördőce közötti területet választották. A bika este negyed nyolc körül, még lővilágban lépett ki a tisztásra.

- A lemenő nap fényében csodálatos volt, ahogy kibontakozott a vad sziluettje - mesélte az osztrák férfi. - Körülbelül kétszáz méterre lehetett, amikor a lesről rálőttem. A gerincét találtam el, helyben összerogyott, majd megkapta a kegyelemlövést is.

Nem csak az osztrák vadászt érte váratlanul a kapitális trófeájú bika felbukkanása, a lovászi társaság tagjai is meglepődtek a gigantikus agancs láttán. A vadászmester Szabó László szerint ez a bika nem az ő területükön élt, valószínűleg az ösztöne hajtotta át a bőgés ideje alatt ide. Az úgyszintén a lovászi társasághoz tartozó Joós István kérdésünkre elmondta: az öreg bikák rejtőzködő életmódot élnek, a mozgás inkább a fiatalabbakra jellemző. A most elejtett bikára már csak azért sem számítottak, mert ekkora hullott agancs sem került elő a területen.Más vadásztársaságok egyelőre hasonló eredményekről nem számolhattak be. A lentieknél jelenleg 11 külföldi vendég tartózkodik, ám egyikük sem azért érkezett Magyarországra, hogy kapitális méretű bikát ejtsen.

- A mi területünk adottságai közepesek, ennek ellenére sok a visszatérő vendégvadász. A külföldiek arányának csökkenését ezért mi nem is tapasztaltuk. Az üzletpolitikánk arról szól, hogy a hozzánk érkezőket meg kell becsülni és maximálisan ki kell szolgálni, a jelenlegi versenyhelyzetben csak így lehet talpon maradni - foglalta össze röviden Vere József elnök.

A baki Válickavölgye Vadászklub az idei szezonra 35 bika kilövését tervezte, jelenleg a harmadiknál tartanak. Balogh Rudolf elnök összehasonlításként elmondta, szeptember 10. környékén általában 10-12 trófeával lehetett már számolni, az idei szezon tehát nem túl kedvező. Ez leginkább az időjárás hektikusságának tudható be, az elnök szerint el lehet felejteni a klasszikus augusztus végi elő, majd szeptemberi főszezont.

- A vendégeink a terveknek megfelelően megérkeztek, erre tehát nem panaszkodhatunk - folytatta Balogh Rudolf. - A külföldi vadászok mellett egyre több a magyar vendég, aminek örülünk, hiszen hadd díszítsék szép trófeák a magyar vadászok házainak falát is.

- A Vörcsök Vadásztársaságra nem jellemző a vendégek fogadása - válaszolta kérdésünkre Simon Zoltán titkár. - A mi területünk viszonylag kicsi, arra elegendő, hogy a helyiek igényeit elégítse ki. Az idei eredményeink eddig nem túl kimagaslóak, mindössze két bikát sikerült kilőnünk.

A gímszarvas vadászatának szezonja szeptember elsején kezdődik, s január 31-ig tart. Ennek legintenzívebb időszaka a bőgéshez köthető, amely szeptemberben zajlik. Az ez évi tapasztalatok azonban nem túl jók.

- Szeptember 10-ig nem volt erőteljes bőgés - mondja az Országos Magyar Vadászkamara Zala megyei szervezetének titkára, Néber Szilveszter. - A bőgéshez hűvös éjszakákra lenne szükség, eddig közismerten ilyet nem tapasztaltunk, éppen ellenkezőleg, majdhogynem melegrekordok dőlnek meg. A szakemberek szerint a melegben a tarvad és a bika is tartja a helyét, viszonylag keveset mozog. Az esti órákban az erdőben tartózkodik, csak éjszaka vált területet, s hajnalra vissza is vonul. A lővilág idején tehát ritkábban kerül puskavégre. A telihold szintén zavarja az állatot, viselkedése rapszodikussá, kiszámíthatatlanná válik.

- A Zala megyei éves terv hatezer szarvas kilövésére szól, ebből 1500 a bika - mondja a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vadászati és halászati osztályvezetője, Lázár Attila. - Szeptemberben és október elején várhatóan 5-600 bika bírálatát végezzük. A szezon nehezen indul, eddig mintegy húsz trófeát hoztak be hozzánk, ám a bőgés gerince a szeptember 15. és 25. közötti időszakra esik. Ez eddig a hozzánk beérkezett trófeák közül a legnagyobb és legszebb a Lovászi Vadásztársaság területén ejtett bikáé volt, ám annyit általánosságban még el lehet mondani, hogy jók a trófeasúlyok, azaz a mérlegeléskor a becsült tömegeknél általában jobb eredményeket kapunk.

Lázár Attila hozzátette, gímszarvasban a Délnyugat-Dunántúl tekthető a legerősebb területnek, ám a gigászi trófeák terén Zala még inkább kiemelkedik. Megyénkre a hosszú szárú, kevés ágú, ám mégis nagy tömegű, azaz nagyon jó sűrűségű agancsok a jellemzőek. A 12 kilogramm feletti trófeasúlyok már kapitálisnak számítanak. Zala megyében tavaly hat ilyen esett, ám azok mindegyike kisebb volt a dr. Paul Rachbauer nevéhez fűződő rekordnál. Az osztályvezető azt is elmondta, a vadászat átalakulóban van, ma már nem az egyedi trófeákra mennek a külföldi bérvadászok, hanem egyre inkább konkrét területekre kötnek szerződést.

A világranglista első helyezettje
A trófeabírálat rendszerét a Nemzetközi Vadászati Tanács (C.I.C.) dolgozta ki, s 1954-ben vált általánosan elfogadottá. A trófeabírálati képletek nagyon leegyszerűsítve az agancsról a megfelelő helyen vett hossz- és körméret, illetve tömeg adatokon alapulnak, amiket különböző szorzók alapján számítanak át pontértékké. A világranglista jelenlegi első helyezettje egy Bulgáriában ejtett gímszarvas 273,60 pontszámot kapott.

Kerecsenyi a legnagyobb (helyesbítés kedden este)
A írásunkban rosszul szerepel néhány adat. Az országos ranglista ötödik helyét elfoglaló trófea hordozóját ugyancsak Zala megyében, a nagykanizsai Hubertus vadásztársaság területén, Kerecsenyben lőtték ki 2000-ben. A 263,30 CIC pontot kapott trófea jelenleg is a legjobb zalai eredménynek számít. A trófea ranglistával kapcsolatosan egyéb észrevételeket is kaptunk, ám a lapunkban szereplő táblázat az Országos Trófeabíráló Bizottság nyilvántartását tartalmazza, így továbbra is azt tekintjük mérvadónak.

Forrás: Zalai Hírlap / Fotó: Gyuricza Ferenc