Az Egererdő Zrt. az ország negyedik legnagyobb erdőgazdasága, megyénk egyik legjelentősebb munkaadója. A tűzifától a világszínvonalú szalagparketta-borításig sok formában jelen vannak környezetünkben. Ám a talán legértékesebb „termékük" az erdők csodálatos élővilága. - Az erdő többcélú hasznosítása társadalmi és szakmai elvárás is. Bár alaptevékenységünk az erdők gondozása, a fakitermelés és a vadgazdálkodás, ám az erdőgazdálkodó törvényi kötelezettsége az erdők közjóléti szolgáltatásainak biztosítása. Az erdei vasutak például a közjólét „zászlóshajói". Összekötő kapocs a városi életmódhoz szokott modern ember és a természet között - szögezi le Pallagi László vezérigazgató az Egererdő Zrt működése kapcsán.
Az Egererdő Erdészeti Zrt. Magyarország legnagyobb összefüggő erdővel borított hegyvidéki tájának, az Északi-Középhegységnek három, egymástól eltérő arculatú és egyben leglátogatottabb területein gazdálkodik. A Mátrában, a Bükk nyugati részén és a Hevesi dombvidéken összesen 74 ezer hektáron végez erdőkezelést és vadgazdálkodást, valamint nyújt ehhez kapcsolódó közjóléti szolgáltatásokat. Az erdőállomány több mint 90 százalékát az őshonos fafajok, mint a tölgy, a bükk, a cser vagy a gyertyán teszik ki. A térség mintegy kétharmada a Natura 2000 természetvédelmi szabályozás hatálya alá tartozik. Az erdőgazdaság mintegy 56 ezer hektáron folytat vadgazdálkodást, a kilőhető vadállomány 65-75 százalékát értékesítik trófeás vadként a bérvadászatok során. A külföldi, jelentős számban visszatérő, főként német, osztrák, de akár spanyol és skandináv vendégvadászok mellett egyre gyarapszik a hazai állandó bérvadászok köre is. A részvénytársaság szakmai célja a vadállomány minőségének javítása, a vadlétszámnak az élőhelyhez illeszkedő szabályozása, illetve a vadászati hagyományok megőrzése.
Pallagi László vezérigazgató elmondja: kiemelt szerep jut a természetes erdőkezelésnek, hiszen a hazai állami erdészeti társaságok közül az Egererdő rendelkezik legnagyobb, 86 százalékos természetes erdőfelújítási aránnyal. Az ökológiailag értékes, védett területek aránya meghaladja az általuk kezelt körzet felét. Itt található a Bükki Nemzeti Park egy része, a Mátrai Tájvédelmi Körzet és a Tárna menti Tájvédelmi Körzet is.
A fentiek ellenére mégis megesik, hogy nem szakmabeliek vagy természetvédők egyenesen természetkárosítással vádolják az erdészeket, erdészeteket. Pallagi László vezérigazgató szerint részvénytársaságuk alapvető célkitűzése az ökológiailag értékes erdőállomány, a biológiai sokféleség fenntartása, az erdők hosszú távú szakszerű kezelése és a természetszerű erdőgazdálkodás.
Az erdőkért aggódóknak nem kell félteniük a közös természeti kincset, mivel az Egererdő Zrt. a nemzeti vagyon rábízott részével, az erdőtörvény előírásainak megfelelően, az állami erdőfel-ügyelet szigorú ellenőrzése mellett gazdálkodik. Az erdőtörvény arra kötelezi az erdőgazdaságot, hogy a nemzeti vagyont a lehető legmagasabb értéken őrizze meg és hasznosítsa. Ebből következik az a kötelezettségük, hogy az erdőkkel való gazdálkodást szabályozó üzemtervek előírásainak megfelelően csak a vágásérettségi kort elérő fákat termelik ki.
- A gondjainkra bízott erdők területe nem csökkent, sőt az állomány még nőtt is az elmúlt évtizedekben. Az utóbbi években jóval kevesebb kitermelés folyik, legfeljebb a korábbi évszázadok nagy területű fakitermelései miatt ránk maradt egybefüggő véghasználandó állományok kivágásáról lehet szó. Egyébként a tudatos és Ökológiailag fenntartható gazdálkodás során például szálalóvágást végzünk. Így az Egererdő Rt. területén még az üzemtervek által engedélyezett fa mennyiségét sem termeljük ki. Tehát évről évre nő a meglévő erdővagyon. Fontos lenne elkerülni a meglévő erdőterületek privatizációját és elaprózódását, mivel az erdészek egy személyben gazdálkodóként, természetvédőként és a közjóléti igény kiszolgálóiként is biztosítékai a közvagyon megfelelő megőrzésének - hangsúlyozza Pallagi László.
A vezérigazgató hozzáteszi: az erdőgazdálkodás sajátos helyzetéből következően az ágazat jövedelmezősége viszonylagosan alacsony, a tartós hozam nagyjából kettő-négy százalék körül van. A társaság viszont a 400 alkalmazott mellett megrendelőként ennél jóval több embernek, vállalkozónak és vállalkozásnak is munkát, megélhetést nyújt.
A társaság termelési tevékenységét hét hagyományos erdészet, a Káli Csemetekert és a gyöngyösi Mátra Parkettagyár végzi. A gazdasági tevékenységekből évente három és fél milliárd forintos árbevételre tesz szert az állami cég. Az árbevétel harmadát jelentő, 140 dolgozót foglalkoztató parkettagyár, a mintegy félmilliárdos fejlesztésnek köszönhetően a legmodernebb faipari technológiával rendelkezik. Termelésének közel háromnegyede külföldön talál vevőre. A beruházás nyomán nem csak a parkettagyártó kapacitás bővült százezer négyzetméternyivel négyszázezerre, hanem a hagyományos termékpaletta is gazdagabb lett. Itt készül ugyanis a világszerte keresett szalagparketták minőségi fedőrétegének tekintélyes része.
Pallagi László vezérigazgató elmondja azt is, hogy a közeljövő legnagyobb hosszú távú feladata az erdőtelepítés lehet, hiszen több tízezer hektárnyi olyan terület van Észak-Magyarországon, ami mezőgazdasági szempontból értéktelen, és másra, mint beerdősítésre, egyébként sem alkalmas. A Káli Csemetekert szállítaná az ehhez szükséges alanyokat, csakúgy, mint a megújuló energiatermelésbe bevont energiaültetvények esetében. Utóbbi kapcsán a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolával, s annak Tass pusztai gazdaságával együttműködve folyik a hazai úttörő program kidolgozása.
Az Egererdő Zrt. közreműködésével az észak-magyarországi régióban néhány évtized alatt akár 70-80 ezer hektárnyi új erdőt telepíthetnének a gyepterületen, az osztatlan közös tulajdonban lévő földeken. A környezetvédelmi célú, például erózió
megelőző erdőtelepítés uniós, de hazai forrásból is megvalósulhat majd a közeljövőben. Már az előkészítési szakaszban legalább öt önkormányzat jelezte, hogy örömmel venne részt a projektben. A telepítések és a fenntartási munkák pedig az adott helyeken akár több száz ember számára jelentenének állandó, évtizedes megélhetést - húzza
alá a program társadalmi fontosságát a vezérigazgató. 

A túlélőshow helyszíne is a Szalajka-ház volt
AZ EGERERDŐ ZRT. gazdálkodásának egyik érdekes színfoltja volt a közelmúltban, amikor a Mátrában a Szalajka-házi telepet bérbe adták a tévéseknek. Ott forgatták ugyanis a Farm című hazai sorozatot, a Viasat 3-on futó népszerű, kiszavazó- és természetközeli túlélőshow epizódjait. Akkor nem került nyilvánosságra a pontos helyszín, ám nekünk jó pénzt fizettek érte a produkció készítői - mondta el Pallagi László vezérigazgató. A Mátra Fejlesztési Projekt keretében épp itt folyik a Lajosháza és a Szalajka-ház közötti erdei kisvasút rekonstrukciója és bővítése. A Szalajka-ház teljes felújítása után erdei iskolával, tanösvénnyel, vadbemutató hellyel is gazdagodik a turisztikai központ és kirándulóhely kínálata. Így csaknem természetes környezetükben szemlélhetik meg a Mátra jellegzetes állatait a kíváncsi erdő és természetbarátok.

Forrás: Heves Megyei Hírlap