vadetetésKarácsonykor a vadakról sem feledkeznek meg a Nógrád megyében működő Diósjenői Vadásztársaság területén: az ünnep előtt és alatt nem vadásznak rájuk, ehelyett feltöltik az összes nagyvadetetőt és szóróhelyet. A vaddisznókat mindenesetre ebben az évben sem hagyták elszaporodni a Börzsönyben.

„Szokás nálunk már tizenöt éve, hogy december 23-án közös vadetetést tartunk. A hivatásos vadászunk egy nappal korábban már kivitte a szénát a nagyvadetetőkbe, ma pedig a vadásztársak a huszonkilenc szóróra visznek ki egy-egy zsák kukoricát, hogy legyen a vadnak is élelme az ünnepek alatt. A napot a Zsibak-tanyán rendezett közös étkezés zárja” – mondta tegnap a távirati irodának Pergel István, a Diósjenői Vadásztársaság elnöke. A vadásztársaság 3740 hektáros területen gazdálkodik, s harmincnégy tagja van. Az elnök elmondása szerint ők családtagjaikkal együtt vesznek részt a karácsony előtti közös vadetetésen. Pergel István hozzátette: a hagyományoknak megfelelően az ünnep előtt és alatt nem vadásznak, hogy ilyenkor a „vadnak is nyugalma legyen”. Karácsony második napján azonban már társas apróvadas vadászatot rendeznek, amely inkább csak a sétáról és a tagság együttlétéről szól – miután a Börzsöny lábánál fekvő, nagyrészt erdős vidéket elsősorban nagyvadas területként tartják számon. Eredményeik között a társaság elnöke megemlítette, hogy a tagok aranyérmes őzbakot és gímszarvasbikát is lőttek már az idén. A terület fő vadfaja azonban a vaddisznó: ebben az évben a vadászok eddig mintegy százharminc példányt ejtettek el, közöttük méretes kanokat is. A negyedik börzsönyi nagyvadfaj, a muflon azonban ritka ezen a vidéken, mert csak a nagyobb havazások szorítják le a hegység lábának erdeibe a magasabban fekvő területekről – jegyezte meg az elnök.

Hozzátette, vadászaik szálas takarmánnyal töltik fel a nagyvadetetőket, amelyek főként a szarvasok és az őzek ellátására szolgálnak. Az etetőknél tilos a vadászat, azonban a szórókon, ahova többnyire kukorica kerül, elejthetők a vadak.

Forrás: Magyar Hírlap