Mókusok, őzek, szarvasok és vaddisznók tanyája a Parkerdő. Aki csendben jár, találkozhat velük. De egyre ritkábban van rá alkalom, mert már felfedezték maguknak a vandálok a város zöld szívét. Van, aki közülük jól megrakott utánfutóval érkezik, és suttyomban leborítja szemetét a bokrok tövébe. Mások csak egy légyottra farolnak be autójukkal a sűrűbe, majd dobják ki azt az ablakon, ami ilyesmi után kidobandó a kocsiból. A fiatalabb generáció pedig kismotorral vagy éppen kvaddal fedezi fel az ösvényeket és hagy maga után nehezen gyógyuló gyomokat.
A park gazdái pedig évről évre mind reménytelenebb küzdelmet folytatnak a rombolás, a szemét ellen. Minap már eltűntek az erdőn át Csácsba vezető út mellől a legnagyobb szeméthalmok, de mint képeink bizonyítják, maradt belőlük. Igaz, kicsit odébb, kevésbé a szemek előtt. A tönkretett alkalmatosságokat, padokat, szemetesedényeket, az esőbeállót már nem pótolják. Sajnos igazat kell adnunk nekik: ennyivel is kevesebbet tudnak elpusztítani a vandálok legközelebb.

Forrás: Zalai Hírlap