Már tavasszal szigoríthatja a Parlament a Btk.-át az orvvadászat súlyosabb megítélése érdekében: akár 3 évi börtön is kiszabható lesz, szemben az eddigi 20-30 ezres bírságokkal. Ma a 300 ezres nagyvadállomány 15 százalékát orvvadászok "szedhetik le". Az Országos Magyar Vadászati Védegylet szerint egyre brutálisabb módszerekkel.

Csak megbecsülni lehet, hogy az évi 300 ezer elejtett nagyvadból mennyit ölnek meg az orvvadászok: 15 százalékát, azaz 45 ezer egyedet legalább, de ennél akár jóval többet is. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVK) jogi képviselője szerint ezt a számot azért is nehéz megbecsülni, mert az esetek többsége nehezen derül ki: csak ha tetten érik, megtalálják az elkövetőt, vagy ha a hivatásos vadászok rábukkannak az elejtett állatok elhagyott tetemére.

Vadorzók főként az erdősült megyékben - például a Börzsöny, Cserhát, Mátra térségében - ejtik el a legtöbb állatot: ezeken a területeken több a lehetőségük, eredményesebbek is, mert kisebb a lebukás veszélye, mint például az Alföldön - mondta lapunknak Székely István. Az orvvadászok könnyen felismerhetők elejtési módszereikről: egy részük a 100 évvel ezelőtt is ismert "hurkolást" alkalmazza, de sokkal brutálisabban. Ma kihelyezik a hurkot, és sokszor 4-5 nap is eltelik, mire kimennek az abba belelépő, és közben óriási kínokat elszenvedő állatért. De ez a csendesebb, kisebb lebukással járó módszer. Elképzelhetetlen mennyiségű acélsodronyt szedünk össze: nemcsak az erdőkből, hanem az egész országból - jegyezte meg Székely.

Más részük fegyverrel dolgozik. Gyakran két autóval mennek a vadorzók: az egyik csoport elejti az állatokat, a másik később felveszi a zsákmányt. Így még nehezebb dolga van a vadászoknak és a hatóságoknak - különösen, ha a fegyvert elrejtik az erdőben, hiszen azzal már nem fülelhetők le. Ha a zsákmánnyal együtt is kapják rajta őket, sokszor azt mondják: épp a vadásztársaságnak akarták leadni a megtalált tetemet, és "bizonyítsa be a rendőr, hogy nem úgy volt".

A vadorzók kiszűrésére a vadászkamara és a vadászati védegylet együttműködési megállapodást kötött a rendőrséggel: a vadászati törvény alapján minden 3000 hektáron a vadásztársaságnak kötelessége vadőrt - azaz hivatásos vadászt - alkalmaznia, akik rendszeres ellenőrzést tartanak, törvény által előírt feladatuk a vadászterület és a vadállomány védelme.

A vadorzás hamarosan, éppen az OMVK javaslatára a Btk.-ba is bekerül - feltehetően áprilisban szavaz róla a Parlament. A tervek szerint az eddigi szabálysértési eljárás helyett bűncselekményként kezelnék az orvvadászatot. Alapesetben 2 év börtönnel is sújtható lesz a tevékenység, míg minősített esetben - bűnszervezetben vagy jelentős értékre elkövetve - akár 3 év is lehet. Eddig jogosulatlan vadászat címszó alatt 20, legfeljebb 30 ezres bírságok születtek - jegyezte meg a törvény szövegezésében is résztvevő Székely.


A kilövési terv

A kilövési terv az országban létező mintegy 900 vadásztársaság által a vadászidények végén - a március 1-től február 28-ig tartó időszak után - beküldött éves tervek alapján a megyei vadászati hatóság által meghatározott "keretszám". Ez a fajonként, azon belül ivaronként meghatározott vadászható egyedek létszámát jelöli: adott területen mennyi szarvas, bika vagy őz vadászható. Az ez alapján megállapított évi 300 ezer nagyvadat azonban nemcsak a vadászok és vadorzók, de betegségek is tizedelhetik - miként az például évekkel ezelőtt a Börzsönyben egy sertéspestis után tapasztalható volt. De sok olyan állat is van, amelyet például elgázoltak az úttesten, így végül ők is szerepelnek az elejtett vadak statisztikájában, hiszen a területen élő vadállomány csökkenésébe tartoznak.

Forrás: Népszava