Az eljárásoknak nincs visszatartó ereje. Eddig nem sikerült eredményesen felvenni a harcot a bűnözőkkel. Az elmúlt években szervezett formát és üzletszerű méreteket öltött Észak-Magyarországon, s Heves megyében is a falopás, mindez jól nyomon követhető az erdőkben. Ám míg a ritkábban tetten érhető orvvadászatoknál az esetleges fegyverhasználat miatt a törvényi szigor is nagyobb, addig az illegális fakivágások évi több tízmilliós kárt okoznak a térség legnagyobb gazdálkodójának, az Egererdő Zrt-nek. A jelenség mögött sem egyszerűen szociális indokok húzódnak.

- Már nem az egyéni szükségletek kielégítésére szánt mennyiségekről van szó, ami korábban jellemző volt, s ami fölött még az erdőgazdálkodók is szemet tudtak hunyni. Manapság orgazdákkal együttműködő, szervezett és jól felszerelt, lopásra szakosodott bűnözői csoportok fosztogatják az erdőt - jegyzi meg Pallagi László vezérigazgató. 
Az elmúlt időszakban több száz feljelentést tettek, teljesen hiába. Pedig a fatolvajok az ellopott famennyiség árán felül jóval több kárt okoznak a növényi kultúrákban és a környezetben.
     
Az Egererdő Magyarország legnagyobb összefüggő erdővel borított hegyvidéki tájának, az Északi-középhegység három, egymástól eltérő arculatú (és leglátogatottabb) területén gazdálkodik. A Mátra teljes területén, a Bükk hegység nyugati részén és a Hevesi-dombvidéken. A részvénytársaság 74 ezer hektár állami erdőterület kezelője, s szinte minden, a kezelésében lévő területén tapasztalni lehet az iparszerű lopás jeleit.
A megyében is jellemzően a hátrányos helyzetű térségek, települések környezetében, illetve a rossz szociális helyzetben élők között találhatók meg a bűncselekmények végrehajtói. Ha már a felbujtók, a szervezők és finanszírozók, s a hasznot lefölözök nem is mindig. A megyében például Tarnalelesz, Kerecsend és Gyöngyösoroszi is ilyen gyenge láncszemnek számít.
    
- Nem a kisebbség megbélyegzéséről van szó - hangsúlyozza Pallagi László - társaságunk ugyanis a térségben az érintett szakképzetlen réteg legnagyobb munkaadója, így nem alap nélkül ítélte oda a gyöngyösi cigány kisebbségi önkormányzat sem a Pro Egalitate elismerést. Viszont rendet kell tenni az erdőkben, meg kell állítani az iparszerű bűnözést, ehhez mi, egyedül, akárcsak a magán-erdőtulajdonosok, erdőbirtokosságok, kevesek vagyunk. Az erdészek pedig nem a tolvajok elleni küzdelemre vannak kiképezve - teszi hozzá a vezérigazgató.

A probléma részben a felderítés, tetten érés nehézségeiben, részint a jogalkalmazásban és az igazságszolgáltatásban keresendő, állítják a szakemberek. Vagyis utóbbi esetekben a súlytalan büntetések és behajthatatlan bírságok még a ritkább, feltárt és végigvitt hatósági esetekben sem jelentenek kellő, visszatartó erőt. 
A falopás ellen a hatalmas földterületeken nehezen lehet védekezni. A költséges őrző-védő cégek szolgáltatásait az erdőgazdálkodók nemigen tudják igénybe venni. Így az erdészek mellett a megfelelő hatósági jogosítvánnyal rendelkező természetvédő őrökre és rendőrökre, az érintett körzeti megbízottakra hárul ez a munka. Ám a feladat nagyságához képest elenyésző számban tudnak csak jelen lenni az érintett területen, és sikerélményüket, motivációjukat nagymértékben rombolja, hogy akár a szabálysértési, akár a büntetőügyekben meghozott határozatok nem tükrözik az elkövetett cselekmények valódi társadalmi veszélyességét. Gyakori, hogy ellenőrzéskor csak a szabálysértési értékhatáron belüli fát találnak, esetleg még az adott rakományra van is egy fiktív szállítólevél. Ám ezek a fuvarok nemritkán napi rendszerességűek és üzletszerűek. A kárvallottak határozott jogi állásfoglalásokat és visszatartó erejű ítéleteket várnak az igazságszolgáltatástól. Legkevesebb, hogy az elkövetés eszközét, a motoros láncfűrészt, illetve az egyéb kéziszerszámok mellett a kisteherautókat, átalakított személygépkocsikat kobozza el a hatóság.

- A külső és belső vagyonvédelem szorosabb hatósági együttműködésével, akár speciális egységek létrehozatalával, illetve a tűzifa-értékesítői lánc, a fakereskedők fokozottabb ellenőrzésével, a bizonylatok, számlák szigorúbb vizsgálatával és az adóhivatal hangsúlyosabb szerepével érhetünk csak el eredményeket - mondja végül Pallagi László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója.

A lopott fa lehet a legdrágább vétel
MÉG MINDIG sokan vásárolnak bizonytalan eredetű tűzifát a kedvező üzlet reményében, alkalmi kereskedőktől. Csak később döbbennek rá, hogy alaposan becsapták őket, megtakarítás helyett még rá is fizettek a hivatalos árra. Mivel jóval kevesebb fát kaptak, mint amennyiért megalkudtak és amennyit kifizettek. Reklamációnak pedig szállítólevél vagy igazolható számla híján helye nincs. De még a téves mennyiséget feltüntető fiktív szállítólevél sem ér sokat. Bottal üthetik az ismeretlen telephelyű, című kereskedő nyomát. A tűzifa hivatalos ára 10-14 ezer forint köbméterenként, az ennél olcsóbb portéka legalábbis gyanús.

Forrás: Heves Megyei Hírlap