A behurcolt fajok helyi ökológiai egyensúlyt veszélyeztető szaporodásának titkát fejtették meg francia kutatók. Az úgynevezett invazív - általában emberi közvetítéssel transzportált - fajok fenyegetik új élőhelyük környezeti épségét, gyakran pusztítják ki annak természetes élővilágát. Patrice David, a Nemzeti Evolúciós és Ökológiai Központ munkatársa vezette azt a francia kutatócsoportot, amely a Martinique szigetére betelepült édesvízi maláji tornyoscsigák (Melanoides tuberculata) genetikai változatosságát, viselkedési és fiziológiai jellemzőit és "fajtörténetét" vizsgálta. A tornyoscsigák minden bizonnyal a hobbiakváriumok kellékeként - véletlenül - a hozzájuk szállított dísznövényekkel érkeztek a karibi szigetre. Ma is gyakorlatilag minden szakboltban kaphatóak.
A csoport elsősorban a csigák termékenységét, fiatalkori méretét és ivarérettségét meghatározó génekre koncentrált. Tapasztalatik szerint a martinique-i populációban ezek a kulcsgének nagy szóródást mutatnak, ez pedig a faj a genetikai változóképességét - és vele a környezethez való alkalmazkodás potenciálját - jelenti.
David szerint ekkora fajon belüli különbségeket még egyetlen állatfajnál sem tapasztaltak. Ezzel pedig megdőlt az ökológusok korábbi teóriája, amely szerint a behurcolt "vendégfajok" evolúciós zsákutcát jelentenek, mivel a kevésszámú új környezetbe érkező egyed nem nyújt elegendő genetikai variánst az alkalmazkodáshoz.
A kutatás "fajtörténeti" részéből kiderült, hogy a Martinique-on élő tornyoscsigák öt fő hullámban érkeztek a szigetre. A genetikailag eltérő ősök Ázsia különböző területeiről származnak. David hozzáfűzi, hogy a megnövekedett emberi migrációval együtt közlekedő behurcolt fajokra manapság ez a jellemző. "Nem egyszerre érkeznek az egyedek, a ismétlődő beáramlás miatt nagyobb az esély a genetikai változatosságra is" - magyarázta az ökológus a New Scientist című folyóiratban. A megfigyelések megmutatják, hogy mekkora veszélyt jelentenek a helyi ökológiai rendszerekre a több hullámban érkező "idegenek".
"A kutatás okot szolgáltat arra, hogy felügyeljük a fajok forgalmát, különösen olyan helyen, ahol már megjelentek bizonyos invazív fajok. Láthatjuk, hogy minden egyes újabb csoport olyan genetikai hatással jár, mintha bombát robbantottunk volna" - vonja le a következtetést Dadid Lodge, az indianai Notre Dame Egyetem kutatója.

Forrás: MTI