Nagy a káosz az adócsökkentés körül, de érdemi lépés nem lesz. A kormány végre hajlana arra, hogy csökkentse a járulékterheket, és ezzel lazítson a gazdaság fejlődését lassító megszorításokon,, de a szakemberek úgy látják, túl későn és túl keveset lépne a koalíció, ráadásul még most sincs egységes elképzelése az adóreformról. A szocialista miniszterelnök által javasolt járulékcsökkentés helyett a szabad demokraták saját csomaggal szeretnének előállni. Amíg a koalíció vitatkozik, a versenyképesség romlik, s ebben érdemi változás még akkor sem várható, ha majd megszületik a kompromisszum arról, mekkora terhet lehet levenni az adófizetők válláról.
A kormányzat eddigi javaslataiban nem jelzett olyan mértékű lefaragást, amelyet a gazdasági szereplők meg is éreznének. A gazdaság jelenlegi siralmas állapotában csak két számjegyű köztehercsökkentésnek van értelme, csak az javítana a vállalkozások versenyképességén. A kormányzati javaslatokban szereplő néhány százalékos adóvisszavétel még akkor sem jelentene könnyebbséget, ha a gazdaság hatszázalékos ütemben dübörög ne előre, mint északi szomszédaink többségénél. De ha a fejlődés csak egy-két százalékos, s nem látni, mikor futnak fel újra a megrendelések, még radikálisabb lépésekre van szükség. A nyolcszáz-ezer milliárd forintos éves csomagoknak; azonban nincs meg a fedezetük.
A kormány ezért újabb bevételi források után néz, és feltalálta az Új tulajdonosi programot. A fogyasztását visszafogni kényszerülő lakosság azonban érthetően bizalmatlan a tervezett részvényértékesítésekkel szemben. A Magyar Posta, amely szolgáltatásaiban évtizedekkel lemaradt nyugati versenytársai mögött, két hétig visz el egy levelet Pest egyik utcájából a másikba, aligha lehet vonzó célpont. De ha még sikerül is százmilliárd forintot behozni ebből a forrásból az idén, az sem segíti ki a költségvetést, amikor tízszer ekkora összeg kellene az érdemi adócsökkentéshez.
Vannak persze még zsíros falatok ebben az országban, de azok már a nemzeti vagyon szerves részét képezik. A szakma ma már nyíltan beszél arról, hogy a kormányzat a hazai erdőterület egyötödének a privatizációjára készül. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő határozottan cáfolja ugyan lapunknak azt az értesülését, de az egyik javaslat szerint az önkormányzatok ingyen megkaphatnák a területükön lévő erdőket. A szakma emellett attól tart, hogy a termőföldek egy részét így is magánosítják, mert a kormány egyértelműen a földvásárlási szabályok megváltoztatására készül.
Tagadja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., hogy napirenden lenne az állami erdők privatizációja. A vagyonért eközben már megindult a tülekedés: egy friss javaslat szerint az érintett önkormányzatok ingyen megkapják az erdőket. A Magosz ellenzi a Magyar Agrárkamara által készített földtörvényjavaslatot, amely szentesíti az állami földek értékesítését gazdasági társaságoknak. Fennáll a veszély, hogy a hazai erdőterület 22 százalékát privatizálják.
Az egységes állami erdőkezelés rendszerének kidolgozását tűzte ki célul a kormány. Az MNV sajtóosztályán kérdésünkre elmondták, hogy az állami erdészetek számának ésszerűsítése, az új rendszer, új szervezeti forma kialakítása semmilyen formában nem vezet az erdő vagy az erdőgazdaságok értékesítéséhez. v
„Minél veszettebben cáfolják, annál inkább bizonyos, hogy igaz. Elegendő csak a kormánynak a vizitdíjat vagy a gázáremelést tagadó nyilatkozataira utalni" - mondta a lapunknak korábban is névtelenül nyilatkozó nagyvállalkozó. Úgy látja, hogy a vagyonért tülekedők a hazai erdőterület 22 százalékának privatizációját kész ténynek veszik. Informátorunk úgy látja, „oda-fönt" már csak azt akarják tisztázni, hogy miként magyarázzák meg a közvéleménynek az újabb magánosítást Az erdők sorsára juthat a még állami kezelésben lévő termőföld egy része is - erre a véleményre jutott a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, amikor kézhez kapta a Magyar Agrárkamara legújabb földtörvénytervezetét.
Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója Gráf József egyik tavalyi nyilatkozatából idézett, amelyben az agrárminiszter azt mondta: az év végéig konszenzust kell kialakítani a termőföld-vásárlási szabályok megváltoztatására, bár földszerzési kérdésekben politikai megállapodásra nincs esély. A törvénytervezet a miniszter véleményét tükrözi, és ha a parlament elfogadja, lehetőséget nyújt arra, hogy az állattartó telepek tulajdonosai, valamint olyan jogi személyek is földet vásároljanak, akik jövedelmüknek csak ötven százalékát származtatják mezőgazdaságból. Változik az elővásárlási sorrend is: a második helyre az állattartó telepek kerülnek.
Budai Gyula emlékeztetett arra is, hogy az állattartó telepek zöme külföldi tulajdonban van, és az állattartók maradék részének pedig takarmányvásárlásra sincs pénzük, nem földvásárlásra. Másfél millió hektár állami föld forog kockán, amit a szövetségi igazgató szerint nem eladni kellene, hanem mint cserealapot birtokrendezésre felhasználni. Ezzel a kéréssel Budai Gyula megkereste a földalap ellenőrző szervezetének elnökét, de azt a választ kapta, hogy a kérdést a negyedévente tartandó rendes ülésen tárgyalják meg.
„A javaslat ellentétes a koppenhágai szerződéssel is, amely kimondja: Magyarországon termőföldet 2011-ig nem szerezhet külföldi személy. Ez a javaslat már nemcsak jogi személyeknek nyújt határidő előtti földszerzési lehetőséget, hanem gazdasági társaságoknak is" -mondta az igazgató.
Forrás: Magyar Hírlap
