Túlzás nélkül állítható, egymásra találtak a civilek és a vadásztársadalom tagjai, ezt bizonyítja várpalotai a Vadászati Kultúra Napja, amely a Veszprém Megyei Vadásznap is volt egyben. A Vadászati Kulturális Egyesület, Várpalota önkormányzata, valamint a Veszprém Megyei Vadászkamara összefogásának köszönhetően olyan esemény, program kavalkád helyszíne volt a Thury vár és környéke, amikről még sokáig fognak beszélni az emberek. A Vadászati Kultúra Napjának, amely a Veszprém Megyei Vadásznap is volt egyben közösségformáló ereje volt.
Katona Csaba, a házigazda város alpolgármestere a Vadászhimnuszt idézte. Úgy fogalmazott: „a laikusok számára a vadászok világa távolinak, titokzatosnak tűnik, pedig ha belegondolunk, a vadászat mestersége legalább annyi idős, mint maga az emberiség, s legalább ennyi idősek a vad elejtéséhez kapcsolódó kultikus, kulturális emlékeink is.”
A művészetek szinte minden ága feldolgozza a témát. A művészi alkotások áttételesek, szólnak a bátorságról, a kitartásról, tiszteletről, tisztességről, hűségről, szépségről, szerelemről, s még a hazaszeretetről is. Örömét fejezte ki, hogy a nap során mindenki betekintést nyerhetett a vadászkultúrába, a vadászok világába, mely szerves része népünknek, s az egyetemes kultúrtörténetnek is.
Köszöntőjében Pap Gyula a Veszprém megyei Vadászkamara elnöke jelezte, nagy fegyvertényt könyvelhetnek el a vadászok, akik fegyver és áldozat nélkül is elfoglalták Thury várat. Ez a későbbiek folyamán történelmi esemény lehet, hiszen minden nagy esemény egy vár elfoglalásával kezdődik, s ha ez megtörténik, arról évszázadok folyamán is beszélnek. Hozzátette, a vadászkamaránál abban bíznak, hogy ha kisebb léptékben is, de e rendezvénnyel történelmet írnak. Munkájukkal, programjaikkal segíteni szeretnék a civilek és a vadásztársadalom közeledését.
Oláh Csaba, a Vadászati Kulturális Egyesület elnöke szerint vadászünnep volt ez a nap. A VKE hagyományos rendezvényt korábban majálist tartott, ahol az egyesület bemutatkozott a környezetének, a természetet szerető nagyközönségnek. Megemlékeztek vadászati hagyományaikról, mélyítették egymással is a barátságukat, s mindez ünnepi külsőségek között tették. Hat évvel ezelőtt azonban előre léptek, s megrendezték a Vadászati Kultúra Napját, amely nem csak megnevezésében más, hanem tartalmában is több, a VKE-hez méltóbb rendezvénnyé vált az évek során.
E naphoz a vadászok számára szinte szakrálisnak tekinthető helyszínt igyekeznek kiválasztani, amely hangulatánál, szellemiségénél fogva méltó környezetet biztosít a magyar és az egyetemes vadászati kultúra sokszínűségének a bemutatásához, a vadászati hagyományok, a vadászati etika minél szélesebb körű megismertetéséhez, egy nagyszabású vadászati rendezvény lebonyolításához. Várpalota ennek minden szempontból megfelel, ezért 2008 és 2009 után 2012-ben visszatértek a városba.
A rendezvénnyel az a céljuk, hogy a látogatók megismerkedhessenek a vadgazdálkodókkal, a vadászattal, magukkal a vadászokkal. A vadászat régen az élelemszerzést szolgálta, mai célja az ember által megbontott természeti egyensúly helyreállítása, szabályozása. A magyar vadászatnak mindenki által elismerten dicső múltja volt, nagyszerű jelene van, és szándékaik szerint méltó jövője is lesz.
Kifejtette, a vadászokat ma a társadalmi megítélésék, elfogadottságuk foglalkoztatja leginkább. E téren nagyon sok a tennivalójuk. Pontos képet kell adni a természettől elszakadó, a városi életmódot folytató, a hozzá nem értő tömegeknek a vadászatról, a vadgazdálkodásról, a vadászat természetvédelmi jelentőségéről. Meg kell értetni, a vadászati tevékenység a fenntartható fejlődés fontos eleme, a vadászok valamennyien szeretik és tisztelik a természetet és mag akarják azt őrizni az utódaiknak.
A vadászokból nem vesztek ki az ősi ösztönök, természetszerető emberként elmerülnek magában a természetben, fogalmazott Tengerdi Győző, a HM Verga Zrt. vezérigazgatója. A vadászok a vadat gondozzák, fejlesztik élőhelyét, gazdálkodnak a vadállománnyal. Ápolják a hagyományokat, a vadászati kultúrát, az bennük él. Betartják az írott és íratlan szabályokat. A vadászat örök érvényű műveket adott az emberiségnek, olyan művészeti, erkölcsi normákat, cövekeket vert le, amelyekhez nemcsak a vadászoknak, hanem minden embernek kell és lehet igazodni. Az a közösség, amely hagyományait, múltját nem ápolja, a jelent nem tudja kellőképpen megélni, a stafétát a fiatalabb nemzedéknek nem tudja átadni. Ahhoz kell igazodnunk, hogy a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
A nap során látványos és izgalmas programok közül választhattak a látogatók. A programokat Stohl András színész, vadász konferálta fel, akit sokan barátként üdvözöltek. A várpalotai Vadászati Kultúra Napja és a Veszprém Megyei Vadásznap programjainak keretében megtartották a II. vadász borversenyt, méghozzá hét kategóriában ( fehér, rose, schiller, vörös, habzó, borpárlat). Igen nagy sikert aratott a szarvasbőgő bajnokság, ahol a versenyzőknek az általuk hozott eszközökkel szarvasbika hangját kellett utánozniuk. A teljesítmény értékelésénél a legfőbb szempont a technikai kivitelezés, a szakmailag és művészileg hiteles és helyes előadás, valamint a hangutánzás élethűsége volt. A Szent Hubertus mise hozzátartozik a vadásznapokhoz, így ez most sem maradt el. De szombaton tartották a Bársony István Ifjúsági Prózamondó Versenyt is. A nap során tartottak vadászkutya fajtabemutatót, Nemzetközi Vadászkürt Fesztivált, íjász-, és solymász bemutatót. Dalra fakadt Szeredy Krisztina operetténekes. A legnagyobb érdeklődés a vadászétkek főzőversenye iránt volt, ide 22 csapat nevezett, amelyek ötvenféle finomságot készítettek, amit az érdeklődők meg is kóstolhattak.
(További képek a gaériában találhatóak. A fotókat Gyurom János vadásztársunk készítette)
Forrás: VMVK
