A lakosság, a körjegyzőség, a vadászati hatóság, a vadásztársaságok összefogását sürgeti a Veszprém megyei Vadászkamara, mert csak közös fellépéssel lehet elejét venni az utóbbi időszakban megszaporodó balatoni vadkár problémáknak.

A Veszprém megyei Vadászkamara vadkár fórumot szervezett, amelyre a Balaton északi partján gazdálkodó vadásztársaságok képviselőit invitálták. Elfogadta a meghívást Hárshegyi Márk, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztályának vezetője is. Megoldást kell találnunk a problémára. Beszéljük meg, mit tudunk tenni, mondta felvezetőjében Baracskay Lajos kamarai titkár. Valamit tenni kell, nem kérdés, nyomatékosított Pap Gyula elnök.

A probléma tavaly nyáron kezdődött, ősszel lecsengett, most újraindult. Ábrahámhegy, Révfülöp, Balatonszepezd, Felsőőrs, Balatonalmádi – ezekről a településekről az elmúlt időszakban több bejelentés is érkezett a hatósághoz, kezdte mondandóját Hárshegyi Márk. A probléma kezelése nem egyszerű, a megoldás még nehezebb, fogalmazott.

Az eddigi gyakorlat szerint a hatóság a balatoni területekre megemelt kilövést engedélyezett. Ha ez nem elég, külterületen állományszabályozó vadászatra kötelezik az érintett vadásztársaságokat. A vízparti területeken a kilövési terv 1400 volt, ezzel szemben 1780-at lőttek. Csakhogy a Balaton-parton elhanyagolt szőlők, elvadult ültetvények és ingatlanok vannak, ahol a vad jól érzi magát. A disznó már beköltözött a belterületre, itt azonban a vadászatból adódó fegyverhasználat tilos! A rendőrség erre külön engedélyt adhat ugyan, de nyáron ki mer kockáztatni egy balesetet?!

Az a tapasztalat, hogy a szárazság miatt a vaddisznókondák a bakonyi területekről a balatoni területek felé vették az irányt. Míg előző helyen csökkent, utóbbi helyen felduzzadt a számuk, és hát a nyaralók is ellepték a tópartot, így óhatatlan összefutnak egymással.

Fischer József (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság) szerint nagyon sokan nem fogadják el a vadászatot, mint tevékenységet. Az emberek szóvá teszik, hogy védett területen miért lövik a vadat. Másokat meg zavar, hiszen a vaddisznók jönnek a tóhoz, keresik a vizet.

Sári Ferenc (Kőtenger VFK) elmondta, tavaly óta végzik az állományszabályozó vadászatot. Idén további kilövési keretszám emelést kértek. Aktívan vadásznak, de ez sem elég. A vaddisznó például ott van egy nyolchektáros állami üdülőterületen. Most, hogy megjöttek a nyaralók, már zavaró az ottlétük. Tudnak olyan helyet, ahol etetik a rókát, a vaddisznót. Kifejtette, félő, ha a külterületen elkezdik lőni, hajtani a disznót, még nagyobb számban jön be a belterületre. Annyi az elhanyagolt ingatlan, hogy talál magának búvóhelyet.

Bernáth Attila (Nagyvázsonyi Kinizsi Vt) úgy fogalmazott, nem hülye a disznó, tudja, hogy az embertől nem kell félnie, belterületen szinte lehetetlen meglőni őket, meg is találja a maga életterét. Szerinte a jegyzők sokat segíthetnek abban, hogy az elhanyagolt ingatlanok tulajdonosait felszólítják, tegyék rendbe a területeiket.

Szekrényes Tamás (Bakonyerdő Zrt) arról beszélt, hogy nem csak télen, hanem nyáron is vizet is visznek a területre, hogy a külterületen tartsák őket. És kerítéseket emelnek. Idén nem is volt írásos bejelentésük. Az a javaslata, hogy a közmunkásokat lehessen bevonni az elvadult, gazdátlan belterületi ingatlanok rendbetételébe. Szerinte a jegyzők mellett a földhivatal is segíthetne az elhanyagolt ingatlanok tulajdonosainak felszólításában. Elgondolkodtató az is, hogy valaki egy 100 hektáros dzsungel közepén engedélyt kapott arra, hogy kettő hektáron szőlőt telepítsen… A probléma összetett, hiszen a 2006-os adatokhoz képest nem nőtt a vaddisznók száma, a problémáké viszont igen.

Máhl Feren (Újkúti Vt.) elmondta, 62 éve ugyanott él, az apja hivatásos vadász volt. Évről évre több vadat lőnek, de ez sem elég. A bejelentések száma két éve erősödik. Nehéz tenni ellenük, a disznók már a nádasban élnek, ahol jól érzik magukat.

Sipőcz István (Balatonkenesei FTK) kijelentette, a disznó mindenhol megél, amit az ember elhagy, vagy elhanyagol. Ők is etetik, itatják a vadállományt. Szerinte még nem durvult el a helyzet, de a probléma létezik. A lakossággal meg kell értetni a helyzetet.

Filep Miklós (Kőtenger FTK) szerint lakossági segítség kell a helyzet megoldásához. A lakosok ne etessék, hanem zavarják, riasszák a vadat! A bejelentéseiket viszont kezelniük kell a vadásztársaságoknak. A külterületen pedig nincs más, mint lőni! Ha felére apasztják a vaddisznó állományt, a vadkár nem csökken a felére, de ha 20-30 százalékot már apad, megnyugtatja a lakosságot.

Forrás: Veszprém Megyei Vadászkamara