Már rég nem gondolja senki, hogy az állatok rabságban nem tudnak szaporodni. Layla, a már majdnem egytonnás orrszarvúcsikó születése is világszenzáció volt. Nem ő az egyetlen „lombikállat” azonban a fővárosi állatkertben: a veszélyeztetett állatok szaporításában komoly szerepet vállal az intézmény.

Nemrég ünnepelte első születésnapját Layla, a Fővárosi Állat- és Növénykert lombik orrszarvúja. A ma már 800 kilósra megnőtt örökmozgó rinókölyök születése világszenzációnak számított: ő az első szélesszájú orrszarvú, amely mesterséges megtermékenyítésnek köszönhette életét. Akárcsak testvére, akinek születését őszre várják. „Szülei, Easy Boy és Lulu úgy nőttek fel, mint a testvérek, így később sem érdeklődtek egymás iránt szexuálisan” – meséli Hanga Zoltán, az állatkert szakmai referense.
Nemcsak a vonzalom hiánya mozdítja előre az állatkert tenyészprogramjait: számos veszélyeztetett élőlénynek ez jelenti az egyetlen kiutat a kipusztulás elől. „Pusztulnak a természetes élőhelyek: a fákat kivágják, a vizeket szabályozzák” – emlékeztet Hanga Zoltán. A természetes élőhelyeknek a vadászat is árthat. Előfordul, hogy néhol túlhalásznak, azaz nem a megújulás mértékében fogják ki a zsákmányt. Az orvvadászat és a hozzá kapcsolódó tiltott kereskedelem szintén tizedeli az állatokat. Napjainkban ráadásul megnőtt az egzotikus díszállatok iránti kereslet is. A környezetszennyezés pedig különösen a kétéltűeket (a békákat, szalamandrákat) fenyegeti. A szakemberek már „kétéltűkrízist” emlegetnek.
A veszélyeztetett fajokat az állatkertben lehet szaporítani, így létrejöhet egy tartalék állomány. A Fővárosi Állat- és Növénykert aktívan részt vesz, sőt élen jár a tenyészprogramokban. Egy-egy programba más állatkerteket is bevonnak – magyarázza Hanga Zoltán. Ezzel megakadályozzák, hogy beltenyészet alakuljon ki, ami genetikai romlással járna. A szélesszájú orrszarvúkon kívül a zsiráf, a mandrill, az aranyhasú mangábé, az aranysörényű oroszlánmajmocska, különböző madarak és békák is ilyen kiterjedt programban vesznek részt. A szakemberek hangsúlyozzák: állatkerti körülmények között az életben maradás esélye is sokkal nagyobb. Elég arra gondolni, hogy a vadon élő óriáskagyló egymillió petéjének nagy részét megeszik a halak. Rabságban nincs ellenség, garantált az élelem is. Csak Európában kétszáz fajt tartanak nyilván, amelyek túlélését az állatkertek garantálják.
Az is lejárt lemez már, hogy rabságban nem születnek új egyedek. Vízilovat az 1800-as évektől, orrszarvút a hetvenes évektől, gorillát 1912-től szaporítanak állatkertben. Budapesten ma alkalmanként három kis gorilla jön a világra. Az óriáspandák fogságbeli meddősége pedig már tíz évvel ezelőtt elavult hiedelem volt. „A kétéltűek közül nagy figyelmet szentelünk a békáknak” – így a szakmai referens. Bőrük alatt ugyanis nemegyszer antibiotikus anyag van.
A sikertörténetek szereplői között említendő az európai bölény, amely az első fajmegmentő program „élvezője” volt a húszas években. (1919-ben egyetlen bölény sem élt szabadon a kontinensen.) „A munkából a budapesti állatkert is kivette a részét” – hangsúlyozza Hanga. Hasonlóan alakult a kínai Dávid-szarvas vagy a hawaii lúd sorsa. Vannak állatok, amelyeket viszonylag könnyű az állatkerti nevelés után elhelyezni a vadonban. Ilyenek a patások, amelyekben kódolva van a menekülési reflex. És akadnak, amelyeket csak az úgynevezett visszavadítási fázis után szabad útjukra engedni. Például az orangutánt, amelynek e célból telepeket építettek az esőerdőkben.
Az aranysörényű oroszlánmajmocskát állatkerti állományból telepítették vissza élőhelyére. „Érdekes módon csapatokat nem sikerült – mondja Hanga –, egy vagy két példány viszont könnyen beilleszkedett vadon élő társai közé.”

Állatok a lombikból A mesterséges szaporításnak két fő módszere van az állatkertben. Egyiknél egy hím- és egy női ivarsejtet hoznak össze, majd ezt visszaültetik a méhbe. A másik lehetőség, hogy a hímivarsejteket juttatják be az anyaállatba. Így született tavaly év elején Layla, a szélesszájú orrszarvú is, amelynek apja Easy Boy volt. Őszre várt kisebb testvére ezzel szemben a colchesteri állatkert Simba nevű 38 éves orrszarvújának hímivarsejtjeitől származik. Ez a világon az első alkalom, hogy kriokonzervált, vagyis mélyfagyasztva tartósított ivarsejttel sikerült vemhességet előidézni egy rinocérosznál.
Védtelen tápláléklánc „A fajok kipusztulásával sérül a tápláléklánc, ami további fajok eltűnéséhez vezet. Ezzel az ember lehetőségei is zsugorodnak” – magyarázta Hanga Zoltán. Példaként a trópusi gyümölcsevő denevért említette, amelynek a természetben betöltött szerepe egy növény beporzása volt. Az állat eltűnésével a másik faj sem élhetett tovább. Az egyik ausztráliai békafaj úgy szaporodott, hogy kiköpte lerakott petéit a gyomrából. Ha ezt az élettani folyamatot sikerült volna megérteni, a gyomorfekélyes emberek hamar megoldást kaptak volna a bajukra. A faj azonban kihalt.

Forrás: Reggel