Hat esztendeje küzd igazáért egy Veszprém megyei vadásztársaság.
Immár megfellebbezhetetlen bírósági ítélettel rendelkezik a bakonyi Ősi-Sárrét Vadásztársaság arról, hogy a Veszprém megyei Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal törvénytelenül fosztotta meg hat éven keresztül vadászati joga gyakorlásától.

Hatályon kívül helyezte a Kúria a Zala Megyei Bíróság jogerős ítéletét az Ősi-Sárrét Vadásztársaság ügyiben, s egyúttal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) új eljárásra kötelezte.

- Immár hatodik éve, hogy a hatóságok a törvényeket nem tisztelő módon utasították el a bejegyzésünket, ezért a földtulajdonosok hiába adták át nekünk a vadászati jogot, azt mégsem mi kaptuk meg, hanem feltételezhetően egy politikai támogatást élvező kör élhetett ezen jogokkal - mondta megkeresésünkre Fisli József, az Ősi-Sárrét Vadásztársaság elnöke. Hozzátette: most, hogy pernyertesek lettek, kíváncsian várják, mit fog lépni a hatóság, noha az előzmények alapján sok jóra nem számítanak. - A hazai jogrendbe vetett hitünk erősen csorbul - folytatta a vadásztársaság elnöke -, hiszen miként a Kúria is kimondta, a megyei bíróság a hatóság jogszabályokba ütköző eljárását úgy ítélte korábban helyénvalónak, hogy tévesen értelmezte a hatályos törvényeket, s egyszerű kivonási és összeadási hibákat is vétett, ami aligha lehet véletlen.

A Kúria a bakonyi Ősi-Sárrét Vadásztársaság lapunk által már korábban feltárt ügyére tett pontot azzal, hogy ítéletében a hatóságnak konkrét útmutatást is ad arra vonatkozólag, miként kell meghoznia új határozatát. Az ügy lényege, hogy a szóban forgó társaságnak egy tízezer hektáros területen azért nem maradhatott meg 2006 után is a vadászati joga, mert a Veszprém megyei hivatalnokok ezt megakadályozták. Noha a földtulajdonosi közösség rendben lefolytatta a szükséges közgyűlést, s a megyei hivatalnak csak el kellett volna fogadnia ezt a tényt, különböző okokra hivatkozva ez máig nem történt meg.

Fisli József azt állította, a megyei vadászati hatóság hamisított dokumentumok alapján lehetetlenítette el a társaság megalakulását. Az üggyel tavaly egy parlamenti vizsgálóbizottság is foglalkozott, ahol az államot képviselő hivatalnokok - nem cáfolva a dokumentumok hamisságát - azt mondták, hogy ők a vadászati törvényeknek megfelelően jártak el, nem volt feladatuk ellenőrizni a földtulajdonosok által kiállított meghatalmazások valódiságát. Ráadásul szerintük a vadásztársaság azzal is ellehetetlenítette saját megalakulását, hogy két hónappal az első alkalommal összehívott tulajdonosi közgyűlést követően egy újat hívott össze. Mivel a második közgyűlésen - tették hozzá - az elsővel szinte teljesen megegyező területekre jelentették be a másik vadászati társaság megalakulására vonatkozó szándékot, automatikusan érvénytelenítették mindkét testületi ülésüket. A Kúria viszont most rávilágított, hogy a hatályos jogszabályok egyértelműen úgy rendelkeztek, az első, 2006 szeptemberében megtartott közgyűlés alapján meg kellett volna adniuk a kért területre az Ősi-Sárrét Vadásztársaságnak a vadászati jogot. E szempontból pedig nem érdekes, hogy később kik és milyen közgyűléseket hívtak össze.

Forrás: Magyar Nemzet