Külföldről és hazánk területéről egyaránt sokan járnak vadászni Bács-Kiskun megyébe. Egy-egy fizetős vadászat akár egy millió forintba is kerülhet. Bács-Kiskun megye területén található 107 vadászatra jogosult vadásztársaság, vadászterülettel rendelkező állami gazdaság működik, melyek jelentős része bérvadászatokat is szervez. Aki puskát emel és vadra céloz, annak komoly biztonsági előírásokat kell betartania – tudtuk meg Farkas Tibortól, az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete Vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottság elnökétől.
– Annak, aki vadászni akar, rendelkeznie kell érvényes vadászjeggyel – külföldi vadász esetében vadászati engedéllyel –, érvényes fegyvertartási engedéllyel, egyéni sebkötöző csomaggal, és jogszabályban meghatározott vadászfegyverrel. Szintén a jogszabályban meghatározott egészségi állapotban kell lennie. Például nem állhat gyógyszer, alkohol, kábító hatású szer hatása alatt. A lövés leadásának legfontosabb szabálya, hogy lövést leadni csak akkor lehet, ha a célpontot 100 százalékig biztosan felismertük és lövésünkkel nem veszélyeztetünk senkit és semmit. Kötelező a társas vadászatokon – vagyis a hajtó, terelő, kereső vadászatokon – a megkülönböztető jelzések használata, kalapszalag vagy mellény formájában. Az igazsághoz tartozik, hogy ha valaki betartja a legfontosabb szabályt akkor nincs szükség semmilyen jelzésre. Ha nem tartják be, akkor teljesen mindegy mit, húzunk magunkra a vadászaton – mondta el kérdésünkre Farkas Tibor.
A megyénk területén működő vadásztársaságok jelentős része szervez bérvadászatokat, az ezekből befolyó pénzek képzik bevételüket túlnyomó részét. A „szolgáltatás” magyarországi és külföldi vadászok körében egyaránt népszerű. Ezek ára 10 ezer forinttól akár 1 millió forintig terjed. Az ár a vadászott vadfajtól és a vadászati módtól is függ.
– Az apróvadas területeken fácánra, mezei nyúlra, néhány helyen fogolyra szerveznek hajtásokat, kereső vadászatokat azaz társas vadászatokat. Nagyvadas területeken vaddisznóra, gím szarvasra szerveznek terelő illetve hajtó vadászatokat. Jellemzőbb azonban, hogy egyéni vadászatokra van bérvadászati lehetőség az említett fajokra, illetve dámra, őzre – tudtuk meg Farkas Tibortól.
A vadásztársaságok az így befolyt bevételeket általában a vadászterületek fenntartására fordítják. – Az egyik legnagyobb fenntartási költség a hivatásos vadászok bére, járulékos költségei – ők azok az emberek, akik nélkül nem lenne vadgazdálkodás hazánkban – vadvédelem, vadtakarmányozás költsége, a vad által okozott károk költsége. A többire sajnos általában már nem jut a bérvadászatból – mondta el a megyei vadvédelmi és vadgazdálkodási bizottság elnöke.
A szakembertől megtudtuk: minden állandó vadfajunkat etetni kell, ha a következő évben hasznosítani szeretnénk azokat. – Ez törvény és erkölcs adta kötelességünk, amit szívesen teszünk, még ha sok esetben sokmilliós kiadást is jelent a vadgazdálkodóknak – érvel a vadász.
– A nagyvadat – gím, dám, őz, vaddisznó – rendszerint rájuk méretezett etetőkben, szórókon etetjük rendszerint szemes vagy csöves kukoricával, jó minőségű lucerna szénával, cukor vagy takarmányrépával esetleg speciális vadtáppal. A nyalósó egész évben folyamatosan rendelkezésükre áll. A fácán, fogoly etetése különböző típusú etetőkkel történik, amikbe általában szemes kukoricát, törtszemet, gabonát, napraforgót tesznek. A mezei nyulak etetésére havas, hideg teleken van a legnagyobb szükség. A nyári, lédús takarmánnyal történő etetésre nagyobb figyelmet kellene fordítani. A téli etetés jó minőségű réti, vagy lucerna szénával, répával, csöves kukoricával történik nagy területen kis adagokban, de a nyúl szívesen rájár a fácánetetőkre és a nagyvad szóróira is – fejti ki Farkas Tibor, aki hozzáteszi: az etetéseket szükség szerinti rendszerességgel általában a vadász személyzet – hivatásos vadászok – végzik, de előfordul, hogy sportvadászok vagy vállalkozók végzik bérmunkában a vadászatra jogosult költségére.
Forrás: Baon
