Többszázezer forintos kárt okoztak azok a kóbor kutyák, melyek egy vemhes őzsutát és egy bakot martak halálra a napokban Kecskemét határában. A kutyák gazdáját szinte lehetetlen megfogni. Egészen egy drótkerítésig űzött két őzet 4 vagy 5 kóbor kutya a napokban Kecskemét határában, Belsőnyírben. Amikor a vadak menekülési útját elzárta a drótkerítés, a kóbor ebek szétmarcangolták a testüket. Az esetről Dudás Mihály vadász értesítette szerkesztőségünket, aki elmondta: egy lakossági bejelentés után szembesült a kóbor kutyák pusztításával.
Egészen egy drótkerítésig űzött két őzet 4 vagy 5 kóbor kutya a napokban Kecskemét határában, Belsőnyírben. Amikor a vadak menekülési útját elzárta a drótkerítés, a kóbor ebek szétmarcangolták a testüket. Az esetről Dudás Mihály vadász értesítette szerkesztőségünket, aki elmondta: egy lakossági bejelentés után szembesült a kóbor kutyák pusztításával.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Mint mondja: az eset sajnos nem egyedi: évente csak ezen a területen többször szembesülnek azzal a vadászok, hogy kóbor ebek tesznek kárt a vadállományban. – Ezek a kutyák szabadon kószálnak a határban. Azt a két őzet nem azért ölték le, mert éhesek voltak, pusztán az ölés kedvéért marcangolták szét őket – fűzi hozzá Dudás Mihály. A vadász azt meséli: a kutyák által megmart vemhes őzsuta azonnal elpusztult, míg társát, egy bakot a lakossági bejelentés után egy hivatásos vadász részesítette kegyelemlövésben, miután látta, hogy szerencsétlen jószág már fel sem bír állni. A két elpusztult állat értéke több százezer forint.
Dudás Mihály azt mondja: komoly gondot jelent, hogy a vadászterületeken egyre szaporodnak a kerítések: a földek tulajdonosai gyakran gazos, műveletlen területeket is bekerítenek. A határban kószáló kóbor kutyák által űzött vadaknak gyakran ezek okozzák a vesztét. A kóbor kutyák nem csak a vadállományban tehetnek kárt, de időseket, gyermekeket is megtámadhatnak.
Dacára annak, hogy a vadászok a vadászterületen vadakat űző, a vadállományban kárt tevő kóbor kutyákat elméletileg kilőhetnék, mégis ritkán emelnek puskát az ebekre.
– Noha jogunk van rá, de nem merjük lelőni ezeket a kutyákat. Kinek hiányzik, hogy egy véletlenül rosszul meglőtt kutya hazamegy, a gazdája feljelenti a vadászt, akinek azonnal elveszik az engedélyét, három évig nem vadászhat. Ez akkor is így van, ha a vadásznak van igaza – fogalmazza meg véleményét a vadász, aki úgy érzi a közvélemény is ellenük van ebben a kérdésben.
Ugyanezt erősíti meg Szenek Zoltán, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati-Halászati Osztályának vezetője is. Bár az illetékes vadásztársaság a belsőnyíri esetről megkeresésünk idején még nem tett bejelentést a kormányhivatalhoz, Szenek Zoltán előtt sem ismeretlenek a kóbor kutyák által okozott pusztítások.
– Az emberek egyre inkább szabadulnak meg a kutyáiktól. Az út mentén kitett kutya önállósítja magát, hiszen ragadozó. A legnagyobb kárt nem is feltétlenül azok a kóbor kutyák okozzák, melyek megfognak egy őzet és elfogyasztják, hanem azok, melyek óriási területeken űzik a vadakat. Mivel gyakran az etetőktől is elűzik a vadakat, az állatok stresszesek lesznek, nem jutnak táplálékhoz... – ecseteli a problémákat a szakember. Tőle azt is megtudjuk: ha nincs chip a kutyákban, nehézkes ugyan megtalálni az ebek gazdáit, de nem lehetetlen. Ha megtalálják a vadállományban kárt tevő kutya gazdáját, akkor szabálysértési eljárás indulhat ellene. Felelősségre vonhatják az ebtartás szabályainak megsértéséért, de a gazda felelősséggel tartozik a kutyája által okozott kárért is. A lemészárolt vadak értékét – mely gyakran elérheti a milliós nagyságrendet is – a vadásztársaságok polgári peres eljárásban hajthatják be a kutya tulajdonosán. Szenek Zoltán kérdésünkre elmondja: a probléma megoldására rendelkezésre áll a megfelelő jogszabályi háttér, a kérdés csak az, hogy ki mennyire tartja be a törvényeket.
Forrás: Baon
